Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

2 mellőzendő volt, azt a kifogást pedig, hogy a váltóra felperestől a kikötött értéket meg nem kapta, azon az alapon emelte ugyan, hogy felperessel egyezett meg és igy azt az 1876 : XVII. tcz. 92. §-a értelmében felperessel szemben érvényesíthetné is, de bizonyítani nem bírta, mert Pollák és Klein J. tanú mit sem tudnak, a felperesnek erre nézve kínált főesküt pedig a váltóeljárás 26. §-a értelmében csak felperes beleegyezésével lehetne alkalmazni, felperes azonban abba bele nem egyezett, sőt azt ellenezte is. E szerint 1. r. alperes az 1876 : XVII. tcz. 23. §-a értelmében a fizetésre helyesen lett kötelezve. Ezért kellett az elsőbiróság ítéletét 1. rendű alperesre nézve helybenhagyni, a 2. és 3. rendű alperesekre nézve pedig azért, mert a G. a. levélből nem állapitható meg, hogy az abban emiitett váltó a kereseti váltóval azonos és mert az a körülmény, hogy a kereseti váltón levő aláírások szakértő véleménye szerint alpereseknek valódi aláírásaikhoz hasonlók, nem képez kétségtelen bizonyítékot arra, hogy a kereseti váltót ők írták alá, s így a főesküt mellőzni és ezeket az alpereseket is feltétlenül elmarasztalni ezúttal nem lehetett. (1898 május 26. 1163/98. sz. a.) A m. kir. Curia itélt: A kir. tábla ítélete 1. rendű alperes Balogh Pált marasztaló részében helybenhagyatik a benne felhozott indokokból, mindazonáltal a szükségbeli utalványra vonatkozólag azért, mert ha a kereseti váltóra vezetett szükségbeli utalványnyal el volna is látva, a váltóbirtokosnak szükségtelen volt az elfogadó irányábani váltói jogok fentartására az utalványozottnak a váltót fizetés végett bemutatni és a fizetés hiányából óvást felvétetni, mivel a szükségbeli utalvány csakis a viszkereseti kötelezettől származhatik ; szükségbeli utalványozó tehát az elfogadó, aki egyenes váltókötelezett nem is lehet; minthogy pedig a váltótörvény 61. §-a értelmében a váltóbirtokos az esetben, ha a szabályszerű szükségbeli utalványnyal ellátott váltót a szükségbeli utalványozottnak fizetés végett bemutatni és az eredményt a fizetés hiánya miatt felvett óvásba feljegyeztetni elmulasztotta, csakis viszkeresetét az utalványozó és az ezt követők ellen veszti el, kétségtelen, hogy az elfogadó ellen, ki sem utalványozó, sem annak követője nem lehet, a váltójogi kereset fentartására óvásnak felvétele nem szükséges.