Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

I/O sokat tehet a joggyakorlat a jogfejlődés érdekében, ha az uj intézményeknek meghonosítását hasznosnak tartja. Hogy kötbér után kamat nem jár, állandó gyakorlat. Dtár u. f. XXXV. 27. sz. s az ott idézett határozatok, Dtár III. f. III. t>i. sz., IV. 80. sz. 64. Amidőn az eladó a vételár-követelésébe az árunak általa felvett kényszer-eladási árát beszámítva, a fönmaradó különbözetet igényli, akkor ő nem kártérítést követel, hanem a szerződés teljesítését, és csupán módosította eredeti, az egész vételárra irányuló, kereseti kérelmét a változott viszonyokra tekintettel. Annak következtében, hogy a vevő a vételkor, a megvett juhokat bélyegzőjével megjelölte és kijelentette, hogy azoknak veszélyét ő vállalja magára, nem lehet kétséges az, hogy a juhok, habár továbbra is az eladó birlalatában maradtak, és tényleges átvételük későbbre halasztatott, már a vétel megkötésekor a vevő tulajdonába mentek át, s így a jogi átadás és átvétel megtörténvén, azontúl az eladó által csak a vevő nevében birtokoltattak. A már megtörtént tulajdon-átruházásnak érvényét nem befolyásolhatja az állategészségügyi törvény (1888 : VII. tcz.) 8. §. rendelkezése, mely a marhalevél kiállítását rendészeti szempontból követeli. Az eladó a kereskedelmi törvény 351. §-ában részére biztosított jogokat akkor is érvényesítheti, ha az árunak jogi átadása már megtörtént, s a vevő csupán a tényleges átvételt tagadja meg. Ha tehát a vevő megtagadja a tényleges átvételt, ugy jogosítva van az eladó az árut a kereskedelmi törvény 347. §-ában meghatározott módon közjegyző utján a vevő veszélyére eladatni, s a vevőtől az átvételi késedelemből eredő kárának megtérítését követelni. (1899 január 24. 1065.98. sz. a.) A győri kir. tábla: Krása Manónak Fuchs Márkus elleni 1028 frt óo kr. iránti kereskedelmi perében itélt :