Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)
X Laptehet annak a kötelességének, hogy a közös háztartás költségeit fedezze, egyáltalán nem következik, hogy ez okból a nő vagyonának jövedelmét a közös háztartás költségeinek fedezése alól kivonnassa, aminek megengedése a házasság erkölcsi és jogi természetével ellenkeznék. Az pedig, hogy a nő vagyonának jövedelme a közös háztartás költségeinek fedezésére fordittassék, nincs ellentétben a hazai jogunkban elfogadott vagyonelkülönzési rendszerrel 70 31. Nem kötelezhető a házassági törvény 77. §. aj pontja alapján az életközösség visszaállítására kötelező előzetes felhívás kibocsátását kérni az az elhagyott fél, aki a házastársi életközösséget visszaálli tani nem kívánja, és akinek a visszaállítás megtagadására még a visszatérésre hajlandó elhagyó fél irányában is jogos okai vannak. Ily okok fenforognak abban az esetben, ha a nő nem méltatlanul történt megfenyittetése után férjét, sőt csecsemő gyermekét is odahagyta és kérés daczára többé vissza nem tért. — A 80. §. aj pontjában foglalt bontó ok megállapítására kellő alapot nyújt az a körülmény, hogy a nő a különélés ideje alatt mással élt házasságon kívüli életközösségben. — Az a körülmény, hogy a házasságvédő nem okvetlenül ellenzi a házasság felbontását, hanem a kifejtett tényállással és bizonyítékokkal szemben sikertelennek talált kifogásait mellőzi, nem szolgálhat okul kiérdemelt járandóságai megállapításának megtagadására ___ ... — ___ ___ ___ ___ 8646. A házassági törvénynek hatályba lépte előtt fenállott bírói gyakorlat szerint a házassági kötelék felbontása iránti perekben hozott olyan határozatok ellen, melyekkel azon czélból, hogy a viszálykodó házasfelek egymással kibékülhessenek, ágytól és asztaltól meghatározott időre elválasztattak, melyek tehát az ügy érdemét nem érintették, hanem csak a házassági szabályzatban világosan megrendelt amaz ideiglenes intézkedést tartalmazták, felebbezésnek helye nem volt. Ez a birói gyakorlat azonban a házassági törvény 99. §-a értelmében hozott határozatokra nem nyerhet alkalmazást, mivel ezek a határozatok az ügv érdemét is érinthetik s azokból esetleg a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és ezeknek, valamint a nőnek tartása és a szükséges tárgyaknak ez utóbbi részére kiadása iránt tétetik egyidejűleg intézkedés (102. §.), melyekre nézve a jogkereső felek a perrendszerüen megengedett jogorvoslatok használatától el nem zárhatók. ... _._ ... ___ ... ... ... 123 55. A nő nem tagadhatja meg azt a kötelességét, hogy férjét követni tartozik, azon az alapon, hogy ugy ment nőül férjéhez, hogy ez a nő házában lakjék— ... ... ... ... ... ___ ___ ___ [47 58. Törvénykezési gyakorlatunk szerint a törvénytelen származás kimondása iránti perben a törvénytelenittetni kért gyermek anyja ellen is indítandó a kereset... ... ... ... ... ... ... ___ 155. 71. A szülőknek azon nyilatkozata 22 éves leányukkal szemben, hogy ha az illető személyhez férjhez nem megy, akkor a telkükön többé