Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

89 az esetben lenne üldözhető, ha ellenében bebizonyíttatnék, hogy vallomása hamis. Minthogy azonban e tanúvallomás hamis volta iránt semmi bizonyíték sem állíttatott elő, azon érvelés pedig, hogy vádlott azért lenne bűnösnek ítélendő, mert ő nem volt képes állítását bizonyítani, meg nem állhat ; és minthogy ezek szerint büntetendő cselekmény fen nem forog : az 1883 : VI. tcz. 7. §. 1. pontja alapján az ügy érdemleges bírálat alá veendő és vádlott az ellene emelt vád és következményének terhe alól felmentendő volt. 33A Btk. 406. §-a meghatározott okirathamisitás vétségének tárgyát ugy a Btk. 401. és 403. §-ában körülirt magánokiratok, valamint a 391., 397. §-ai értelmében vett közokiratok is képezik. — Vádlott ama cselekménye, hogy a neki szóló bírósági idéző végzésről szóló és általa még alá nem irott kézbesítési vevényt eltépte, a Btk. 406. §-a alá okirathamisitást képez, mivel azon okirat nem volt az ő sajátja és mivel cselekménye a kárositási czélzatot is magában foglalja. (1898 november 8. 2850/98. sz. a.) Az aradi kir. törvényszék: Okirathamisitás vétségével vádolt Pocsik Mihály elleni bűnügyben itélt : A kir. törvényszék Pocsik Mihály vádlottat a Btk. 406. §-ába ütköző okirathamisitás vétségében vétkesnek kimondja s azért ugyanazon §. alapján a Btk 92. §-a alkalmazásával, behajthatlanság esetén kettő és egy napi, összesen három napi fogházra, átváltoztatandó 20 írt fő- és 5 frt mellékpénzbüntetésre, itéli. Indokok: Vádlott beismerte, hogy 189b április 2-án Megyesegyháza községházánál az aradi kir. járásbíróság által kiállított és vádlott részére szóló idéző végzést a kézbesítési vétivvel együtt, midőn azt a kézbesítő a vétiv aláírása végett átadta, széttépte és megsemmisítette. Vádlott ezen cselekménye, tekintettel arra, hogy a bíróságnak az által, hogy uj kézbesítési vétivet kellett kiállítani, továbbá a jelentést tevő körjegyzőnek a kétszeres munka, az elhasznált