Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

6a Felperes panasza nem bir törvényszerű alappal. A felebbezési bíróság ugyanis a sommás eljárási törvény *>4. §-a értelmében a bizonyítékokat, amennyiben kötelező bizonyítási szabály alkalmazásának esete fen nem forog, szabadon mérlegelheti és a döntő ténykörülmények iránt meggyőződését a per egész anyagából mentheti, csak az okokat tartozik tüzetesen előadni, amelyek meggyőződését előidézték és amelyek miatt valamely bizonyítást elégtelennek tartott, vagy mellőzött ; épen ekként itéli meg a felebbezési bíróság azt, hogy a fél ajánlotta bizonyíték bir-e olyan sulylyal, hogy annak kiegészítése válik szükségessé, és ilyen esetben is a felebbezési bíróság a sommás eljárási törvény 96. §-a értelmében, belátásához képest itéli meg, iiogy a bizonyító felet vagy ellenfelét bocsássa esküre. A törvény e rendelkezésének a felebbezési bíróság megfelelt, amennyiben elfogadta az elsőbiróság ítéletének indokaiban felhozottakat is, és így előadta arra nézve is az okokat, amelyek miatt a felperesi tanuk vallomását bizonyítékul el nem fogadta és esküre az 1. r. alperest bocsátotta ; a bizonyítékoknak mérlegelése pedig a felülvizsgálatnak nem tárgya. Ilyen körülmények között tehát a sommás eljárási törvénynek 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó, a felebbezési bíróság ítéletében megállapított, illetve az elsőbiróság ítéletéből átvett az a tényállás, hogy alperesek a félévenként törlesztendő vételári részletek fizetésére az írásbeli szerződéstől eltérően utólag halasztást nem adtak, és hogy felperes az ekként az 1897. évi június hó 8. napján esedékes félévi vételár-részletet az esedékesség napján le nem fizette, hanem a tényleges fizetést csak az 1897. évi augusztus hó 8. napján kísérelte meg ; ebből a tényállásból pedig a felebbezési bíróság jogszerűen vonta le a következtetést az iránt, hogy e vételár-részlet fizetésénél felperest késedelem, nevezetesen ó 1 napi késedelem terheli, mert felperes szerint is a fizetési halasztás 60 napra, tehát napokban kifejezett időre adatott volna, ilyen esetben pedig a számítás nem hónapok, hanem a napok szerint eszközlendő. Felperes továbbá azon az alapon támadja meg a felebbezési bíróság Ítéletét, hogy ő a kérdéses ingatlant alperesektől vétel utján megszerezvén és birtokban tartván, szerinte a felebbezési