Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

23 szabálysértéssel állapította meg, holott a követelés most is a felperes nejéé és az engedmény színlelt, egy ily érvénytelen kölcsön szerződés alapján szerzett jogot átruházni nem lehet. Alperes a szinlegesség tekintetében sikeresen panaszt nem emelhet, mivel a tárgyalási jegyzőkönyvekben és az ítéleti tényállásban nincsen nyoma annak, hogy az engedményezés ellen ily értelemben kifogást tett volna, másfelől pedig az érvénytelenségre alapított kifogás megdől az által, hogy a követelés részben érvényesen fenállónak mondatott ki, ily kiterjedésben tehát az arra vonatkozó engedményezés is hatályos. Alperes megtámadja a felebbezési biróság ítéletét azért is, mert a felebbezési biróság szerinte lényeges eljárási szabályt és anyagi jogszabályt sértett meg azzal, hogy alperesnek a neje mint felperes jogelőde által adott összeget a nejének vallomása alapján kölcsönnek minősítette, és alperest annak visszafizetésére kötelezte, holott a házasság tartama alatt a nő által férjének adott vagyon hozomány természetű és az a férjtől a házasság fenállásának ideje alatt vissza nem követelhető, másfelől azonban alperes kész a neje hozományát közjegyzői okirattal avagy telekkönyvi bekebelezéssel biztosítani. Alperesnek ezek a panaszai sem birnak megállható alappal. A felebbezési biróság ugyanis a sommás eljárási törvény 64. §-a értelmében a tanuk vallomását szabadon mérlegelheti s igy joga volt bizonyítékul elfogadni alperes nejének vallomását, és annak alapján azt állapítani meg, hogy alperes neje a per tárgyát képező összeget kölcsön gyanánt adta alperesnek. Ez a megállapítás anyagi jogszabályba nem ütközik, mert nem áll alperesnek az az érvelése, hogy a nő által férjének adott vagyon már az átadás fényénél fogva hozománynyá válik, és azt a házasság tartama alatt férjétől el sem vonhatja és arra nézve magának külön rendelkezési jogot fen nem tarthatja. A házassági vagyonjog rendszere szerint hozománynak az tekintetik, ami a férjnek e czimen átadatik. Egyéb vagyonára nézve a nő házasságra lépése által nem veszti el külön rendelkezési jogát és vagyona egymagában a házasságra lépés által hozománynyá nem válik, tehát saját külön vagyonából adhat a férjnek is kölcsön, a felett tetszése szerint rendelkezhetik, azt