Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

250 által, hogy az esedékes összeget, amelyet a birtokos jelentkezésének és a betéti könyvecske bemutatásának hiányában lejáratkor ki nem fizethetett, letétbe nem helyezte. Alperes ellenében tehát szerződés vagy törvényszegés kimutatva nem lévén, a kártéritési igény törvényes alapja hiányzik. (1898 június 15. 1392. sz. a.) A m. kir. Curia: Mellőzve a kártéritési kötelezettség alapjaira nézve általánosságban felhozott nem kimerítő indokot, a másodbiróság Ítélete felhozott többi megfelelő indokainál fogva helybenhagyatik. 99. Oly esetben, midőn valamely okiratnak értelmezése forog szóban, értelmezési eszközül elsősorban a lefolyt előző tárgyalások veendők figyelembe. Aki valamely szerződést egyoldalúan és jogtalanul megszegett, az a másik szerződő félnek ebből támadt kárát és elvont hasznát megtériteni köteles. (1898 október 13. 503. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Fleischmann Emilnek, Szt.-Lukács-fürdő r. t. elleni 4273 frt 93 kr. iránti kereskedelmi perében itélt : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Nem vitás, hogy a felek közti jogviszonyt a felperes és alperesnek jogelődei Palotai Rezső és Ödön a Szt.-Lukácsfürdő volt tulajdonosai közt 1893 február hó 16-án megkötött és felperes által B. alatt eredetiben becsatolt szerződés szabályozza, melynek valódiságát alperes r. t. nem tagadta s magára nézve kötelező erejét kétségbe nem vonta, sőt C. a. csatolt s valódiságára nézve nem kifogásolt levelében kifejezetten elismerte ; a pert tehát a B. a. okirat alapján kellett elbírálni. Nem vitás a felek közt az sem, hogy ezen okirat első részében felperes kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy a Szt.-Lukácsfürdőnek akkor már megvolt parkját 1893 május i-től 1895. évi május i-ig terjedő 2 éven át évi 800 frtért s az ott megállapított egyéb feltételek mellett gondozni fogja ; ellenben vitás a felek