Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

144 abból az okból is, hogy a felebbezési bíróság a felperes követelése kiszámításának alapjául a szállítási szerződést, illetve az abban kikötött ármennyiséget vette, holott felperes arra vissza nem térhet, mivel a szerződést a maga részéről be nem töltötte és felperes keresetét maga is könyvkivonat alapján indította meg, már pedig mind a három szakértő a felperes által alperes javára teljesített munkálatok értékét 3000 frtra tette, a kölcsönös követelések leszámolásának alapjául tehát ez az összeg volt volna veendő, az ezenfelül fizetett összeg, mint tartozatlanul fizetett összeg, alperesnek viszonkeresete következtében visszaítélendő lett volna. Ez a panasz is alaptalan, mert felperes czég és alperes jogelőde között az előbbi által felvállalt munkára, illetve szállításra nézve, a szállítási ár meghatározása mellett szerződés jővén létre,, a szerződő felek között a jogviszonyokat, egyebek között a szállítási árra nézve is, az emiitett szerződés szabályozza, tehát a szerződésnek ebbeli megállapításával szemben kérdés tárgyává nem tehető, hogy a felperes által felvállalt anyagszállítás és behelyezés! munkálat értékére nézve ne a szerződés vétessék alapul, mivel meg van állapítva, hogy felperes a kötelezett tárgyakat szerződés szerinti mennyiségben szállította és építette be, a hiányok helyreállítására szükséges összeg pedig felperestől levonatott, és igy felperesnek a szerződésben kikötött árhoz kétségtelen joga van, mely jogra nézve az, hogy a keresetéhez felperes könyvkivonatot is csatolt, mi befolyással sem bír, mivel felperes azzal csak a teljesített fizetéseket és a hátralékot kívánta feltüntetni. Az, hogy a hiányos munkálatok helyreállítása mily kiadást igényel, ténykérdést képez, mely felülvizsgálat körébe a sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében csak ugy vonható, ha az jogszabálysértéssel állapíttatott meg, azonban ennek megállapításánál jogszabály nem sértetett, mivel a bíróság jogosítva volt meggyőződését az összes szakértők véleményének összevetéséből vonni le ; e tekintetben kötelező bizonyítási szabály arra nézve nincsen, hogy a bíróság a szakértők többségének vagy kisebbségének véleményét fogadja el megállapítása alapjául, tehát az e részben felhozott panasz is alaptalan.