Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

139 a kifogásnak figyelembe vételével a felebbezési bíróság azt a jogszabályt sértette meg, hogy az egyetemleges adós csak oly kifogásokkal élhet, amelyet a hitelező ellen ő maga vagy az adóstársak mindegyike van jogositva érvényesíteni, s egyszersmind utal arra, hogy az NB. a. mellékelt okirattal szemben a pontos fizetés kifogását maga Wendt József nem érvé nyesi theti. Felperesnek ez a panasza alaptalan. Mert az egyetemlegesen kötelezett felek egyike részéről teljesített fizetés valamennyi kötelezett javára szolgál, amiből következik, hogy az ily fizetésből eredhető kifogásaikat is a hitelező ellen az egyetemlegesen kötelezettek mindegyike érvényesítheti, és mert a főadósnak az a beismerése, hogy a részletfizetésekkel késedelembe esett, nem fosztja meg a készfizetési kezest attól a jogától, hogy a saját, a főadós rendelkezése alatt nem álló joga megvédése végett bizonyíthassa azt, hogy a főadós által beismert késedelem tényleg fen nem forog. Figyelemmel tehát arra, hogy alperes mint készfizető kezes a főadós Wendt József részéről teljesített fizetés alapján oly kifogást érvényesített, amely őt az egyetemleges kötelezettségnél fogva megilleti, figyelemmel továbbá arra, hogy alperesnek a NB. alatt mellékelt okiratban foglalt beismerés ellenében is, joga van bizonyítani, hogy a főadós részéről beismert késedelem fen nem forog, a felebbezési bíróság azzal, hogy a jogvita eldöntésénél alperesnek a Wendt József főadós fizetése fényéből származtatott kifogását, ugy azt a védekezését, hogy a NB. a. mellékelt okiratban beismert késedelem fen nem forog, figyelembe vette, jogszabályt meg nem sértett. Felperesnek további panasza az, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg azzal is, hogy az alperes terhére oly késedelemnek a fenforgását, amely mint bontófeltétel a részletfizetés kedvezményének az elvesztését vonja maga után, meg nem állapította, s különösen, hogy a felebbezési bíróság nem vette figyelembe azt a jogszabályt, hogy a bontófeltétel bekövetkezte után az ily feltétel mellett létrejött ügylet megszűnik, s ugy tekintetik, mintha létre se jött volna. A felebbezési bíróság azzal, hogy a kikötött fizetési idő után 1896. évi július hó 21-én egy nappal, s ismét az állítólag két