Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

J34 el. A szerződésben nincs ugyan meghatározva, hogy a két eladó fél mindegyikét a vételár mily arányban illeti, ez azonban nem szolgálhat akadályul arra, hogy felperes azt a részt se követelhesse, mely őt a szerződés alapján közvetlenül megilleti. Mert ha valamely követelésre az arány meghatározása nélkül többen jogositottak, de a szolgáltatás tárgya felosztható, s a fel­osztás kizárása ellen sem törvényes szabály nem rendelkezik, sem a felek a szerződésben a felosztás kizárását ki nem nyilvánították, a jogositottak mindegyike ama szabály alapján, hogy ily esetben az ellenkező bizonyításáig a követelési jog a jogosítottakat egyenlő arányban illeti, a reá eső rész erejéig követelési jogát egymaga is érvényesítheti. Minthogy pedig a felebbezési biróság Ítéletében megjelölt 7. a. mellékelt szerződésben meghatározott vételár, mint készpénz­beli összeg felosztható, és sem ebben a szerződésben, sem törvé­nyes szabálylyal a vételár felosztása kizárva nincs, felperes jogosi­tott arra, hogy a 7. 7. a. mellékelt szerződésben kikötött vétel­árból reá eső részt önmaga érvényesithesse. Ezek szerint a vételárnak csak a Póta Évára eső része az, amelyre felperes dologi perképességgel nem bir, ellenben a vétel­árból az ő reá eső rész követelésére, mint saját közvetlenül szer­zett joga érvényesítésére felperest a dologi perképesség megilleti. Mindezekből jogilag következik, hogy a felebbezési biróság azzal, hogy felperest a Póta Évát illető részre irányuló kereseté­vel felperességi jog hiányából elutasította, jogszabályt meg nem sértett, s így felperest felülvizsgálati kérelmének ide vonatkozó alaptalan részével elutasítani kellett. Ellenben azzal, hogy jóllehet felperest a leszállított kereset ama részére nézve, amely reá, mint egyik eladó félre esik, a követelési jog megilleti, mégis a felebbezési biróság őt a kereset eme részre is felperességi jog hiányából elutasította, az a jog­szabály sértetett meg, hogy mindenki, aki különben személyi per­képességgel is bir, az őt megillető jog érvényesítése végett fel­peresként felléphet. Ezért a felülvizsgálati kérelemnek a sommás eljárás 185. §. a) pontja alapján részben hely adásával a felebbe­zési biróság ítéletének fentebb megjelölt részét megváltoztatni felperesnek felperességi jogát megállapítani kellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom