Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

i25 át nem adott és ennélfogva átadandónak kimondott 170 métermázsa buza egyenértékét métermázsánként 8 frt 10 krban már Ítéletében megállapította, és alperest esetleg ennek megfizetésére kötelezte, továbbá, hogy ugyancsak alperest az ezen felüli 95 métermázsa búzát, illetőleg a 95 mm. buza átadására, hanem ennek fejében a kapott megfelelő vételár visszafizetésére kötelezte. 45A kereskedői osztályhoz tartozó házastársaknak a házasság tartama alatt szerzett vagyonáról az a vélelem : hogy ez a vagyon közszerzemény, és pedig oly közszerzemény, amely felett a kezelési és rendelkezési jog rendszerint a férjet, mint a család fejét illeti meg. Ezzel a vélelemmel szemben az igénylő feleség tartozik bizonyítani, vagy azt, hogy az igényelt ingókat még a házasság létrejötte előtt megvolt pénzén vásárolta s így azokat közszerzeményi vagyonnak tekinteni nem lehet, hanem azok az ő külön vagyonához tartoznak, vagy pedig oly tényeket kimutatni, melyekből megállapítható, hogy ha azok a házasság tartama alatt szereztettek is, azokra, mint az ő külön vagyonából s külön keresményéből származottakra nézve a kezelési és rendelkezési jog nem a férjet, hanem őt illeti meg. Az ingóknak ilyen jogi minőségét nem lehet megállapítani egymagában abból a tényből, hogy az üzlet, melynek vezetésében a férj is résztvesz, a nő czége alatt folytattatik és a könyvekben az ingók vásárlójául és fizetőjéül a nő van bevezetve. Az ingók ily minőségének megállapítása végett szükséges, hogy a nő bizonyítsa tényként még vagy azt, hogy ő az ingókat a vételkor oly pénzzel fizette ki, mely az ő külön vagyonának tekintendő, vagy azt, hogy az üzletet az ő külön vagyonából rendezte be és a vételárt az üzletnek jövedelméből fizette ki. (1898 augusztus 30. G. 166. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmének az a része, mely a felebbezési bíróság