Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)
70 fizetésképtelensége bekövetkeztének az idejét, mégis a felebbezést bíróság a fentebb megjelölt jogi állásponttal ellenkező abból a_ téves felfogásból kiindulva, hogy a készfizető kezes kötelezettsége a balasztásadás okából semmi körülmények közt nem szűnik, meg, nemcsak a 2. 7. a. mellékelt okirattal bizonyítani kivánt tényállást, de az emiitett jogi álláspont mellett fontossággal bíró egyéb tényeket, különösen azt a tényt sem állapította meg, hogy a halasztás valóban a kezesek beleegyezése nélkül adatott-e meg? nem állapította meg azokat a tényeket sem, melyekből jogilag meghatározható volna, hogy az eredetileg kitűzött fizetési időpontban fizetési képességgel birt-e még a mármarosszigeti takarékpénztár, avagy ez csak később, a halasztásadás után következett-e be, s végre nem állapította meg azt a tényt, hogy az utóbbi esetben egyszersmind oly helyzetbe jutottak-e alperesek, hogy a. követelés fedezésére felperesnek adott váltók visszaadása esetében sem nyerhetnek a váltókból a főadós helyett teljesített fizetésre nézve kielégítést, minthogy az ekkép hiányos tényállás alapján e helyütt az ügy érdeme felett itélet nem hozható, a sommás eljárás 204. §-a értelmében a felebbezési bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani s egyszersmind a felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget is megállapítani kellett. = L. a Jogt. Közi. 1898. 29. és 30. számaiban dr. Gold Simon czikkét a kezes kifogásairól a hitelező késedelme esetében, és az abban felsorolt joggyakorlatot. 24. Ujrafelvételnek csak oly uj bizonyíték alapján lehet helyt adni, mely az alapitéletben megállapított tényállás valótlanságát igazolni képes; oly bizonyíték, mely mellett az alapitéleti tényállás megállhat, nem tekinthető ilyen uj bizonyítéknak. (1898 október 1. 375. sz. a.) A budapesti ügyvédi kamara mint fegyelmi bíróság: Sz. L. elmozdított ügyvéd perujitási ügyében ítélt :
