Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

65 22. A természetben való tartást igényelhető fél ennek pénzbeli egyenértékét a tartásra kötelezettől csak akkor jogosult követelni, ha utóbbi a természetben való tartás nyújtását megtagadja, vagy a természetben való tartás élvezetét tűrhetetlen magaviselete által lehetetlenné tette. (1898 június 17. I. G. 151. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: A felebbezési biróság tényállása szerint felperes a felebbezési eljárásban is fentartott keresetében azt kérte, hogy mivel ingatlanait annak fejében adta át alpereseknek, hogy azok kötelesek legyenek őt eltartani, élelmezni és ruházni, szóval teljesen ellátni, és mivel alperesek vele rosszul bántak, azok arra köteleztessenek, hogy 1895 augusztus 14-től kezdődően, neki a tartás egyenértékét fizessék meg. E szerint felperes keresetét a közte és alperesek között állítólag létrejött s természetbeni ellátást tárgyazó szerződésre alapítván, e jogalap kimutatásakor és a kérelem elbirálásánál az ellátási szerződésekre vonatkozó jogszabályok lennének az irányadók és minthogy felperes a perben nem is vitatta, hogy a szerződés akként jött volna létre, mintha jogosult lenne akár természetbeni ellátást, akár annak pénzbeli egyenértékét követelni, a szerződéses viszonyból eredő követelésre nézve az a jogszabály lenne alkalmazandó, mely a törvényes gyakorlat szerint az ily természetbeni ellátást tárgyazó szerződésekre nézve fenáll, e jogszabály pedig az, hogy a természetben való tartást igényelhető fél ennek pénzbeli egyenértékét a tartásra kötelezettől csak akkor jogosult követelni, ha utóbbi a természetben való tartás nyújtását megtagadja, vagy az a természetben való tartás élvezését tűrhetetlen magaviselete által lehetetlenné tette. Igaz ugyan, hogy a felebbezési biróság nem állapította meg azt, hogy a felperes által vitatott ellátási szerződés a peres felek között létrejött-e vagy sem ? e szabálytalanság azonban a fenforgó esetben az ügy eldöntésére lényeges befolyással nem bir, mivel a Döntvénytár, harmadik folyam. XIII. 5