Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

37 mert szerinte, ha valaki lemond a köteles rész kielégítése iránti igényéről, aki ilyként megszabadul a köteles rész kielégítésének terhétől, az a köteles részre jogosított hitelezőinek, mint megajándékozott felelős, s a felebbezési bíróság a kereset elutasításával ezt a jogszábályt megsértette. Felperesnek most jelzett panaszai törvényszerű alappal nem bírnak ; mert ha a bíróság tévesen értelmezte is a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv ide vonatkozó részét, ez a kérdés csak akkor birna fontossággal, hogy ha az a körülmény, hogy Soltész János elfogadván a néhai Soltész Mihály végrendeletét, és azzal szemben köteles rész iránti igényét nem érvényesítette a kiskorú alperesekkel szemben, akik a végrendelet következtében helyette örököltek, a köteles rész erejéig a perbe vont kiskorúak javára ajándékozást képezne. Azonban Soltész Mihály végrendelkező fiát, Soltész Jánost, a megállapított tényállás szerint kitagadván, Soltész János nem jutott abba a helyzetbe, hogy a nevezett Soltész Mihály örökhagyó vagyona, vagy annak egy része az ő jogkörébe jutott volna, — a kiskorú alperesek tehát nem apjuk jogán, hanem a végrendelet alapján, közvetlen az örökhagyó után örököltek, következéskép Soltész Jánosnak az a ténye, hogy a végrendeletet, mely őt törvényes örökösödési jogából kizárja, meg nem támadta, — a kiskorú alperesek javára ajándékozásnak nem tekinthető. Ebben a tényben az ajándékozási szerződés alkateleme, mely által valamely dolog valakinek visszteher nélkül átengedtetik, bent nem foglaltatik, mert ehhez az kívántatik, hogy az ajándékozó az ajándékozott dolgot maga megszerezte legyen, és ugy adja tovább. Meg nem szerzett jogról való lemondás, anélkül, hogy az rendesen másra átruháztatnék, ajándékozást nem képez. És igy az alperes kiskorúakkal szemben az a jogszabály, hogy a megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás alkalmával fenállott tartozásáért, — ha az ajándékozónál a kielégítési alap hiányzik, felelősséggel tartozik, — alkalmazást nem nyerhet, tehát ezt a jogszabályt a felebbezési bíróság meg nem sértette. Másfelől pedig tételes törvény, vagy általánosan elfogadott jogszabály hiányában, nem állitható fel oly jogszabály, hogy az, a ki végrendelet következtében oly örökséghez jut, mely végrendelet nélkül mást, t. i. a törvényes örököst illette volna meg, felelős