Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)
158 Ezek szerint a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett azzal, hogy a kamatot nem ugyan a birtokba vételtől, hanem felperesnek e tekintetben leszállított kérelméhez képest az alapkereset megindítását megelőző három évi időtől fogva megítélte, mivel alpereseknek fizetési kötelezettsége oly értelemben, hogy a vételárt birói letétbe helyezzék, a telekkönyvi állapot rendezése előtt beállott. A tekintetben azonban alpereseknek felülvizsgálati kérelmükben felhozott panaszuk alapos, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy alpereseket a 220 frt beszámítása iránti keresetükkel külön perre utasította, a helyett, hogy az ellenkövetelés érdeme felett határozott volna, mert meg van állapítva, hogy a felperes jogelőde által eladott ingatlan az eladás idejében még Kávai József és Medve Klára örökhagyó nevén állott, ahhoz tehát, hogy a telekkönyvi állapot rendeztessék és ennek következtében felperes jogelőde az általa eladott ingatlanra a nyilvánkönyvi rendelkezési jogot akkép megszerezte, hogy az általa kiállított eladási szerződés alapján a vevők tulajdonjoga bekebeleztessék, szükséges volt a nevezett örökhagyók utáni hagyatéki eljárás, mely iránt eladó az eladásból folyólag kötelezve volt s a hagyatéki eljárás megfelelő keresztülviteléhez szükséges volt az egyik öröklésre hivatott Kávai Józsefnek holttányilváiütása is. Az ez iránti eljárásra fordított költség az adásvevési jogügylettel összefüggésben áll és annak keresztülviteléhez szükséges volt. Amennyiben tehát az az eladó helyett a vevők által fedeztetett, annak beszámítását jogosan követelhetik és beszámítási jogukat az engedményes ellen is érvényesíthetik, amíkép az a felebbezési bíróság ítéletében ki van fejtve, és igy alperesek a sommás eljárási törvény 106. §-a értelmében külön útra utasíthatók nem voltak. Minthogy azonban a beszámíttatni kivánt követelésnek sem a mennyisége, sem a tekintetben, hogy az ki által fedeztetett, a tényállás megállapítva nincsen, a sommás eljárási törvény 204. §-a értelmében a felebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot megfelelő szabályszerű eljárásra utasítani kellett.