Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

I4I A székesfővárosi lakbérszabályok arra nézve rendelkezést nem tartalmaznak, hogy oly esetben, midőn a bérlő hosszabb időre bérel is ki valamely helyiséget — ha a bérlő mulasztásából a bérlet kikötött idő előtt megszűnik — és a bérbeadó annak utána kevesebb összegért adja ki a bérletet, a bérlő a különbözetért kártérítéssel tartozzék, ily esetben a 10. §. a bérbeadónak csak azt a [jogát tartja fen, hogy hosszabb bérlet kikötése esetén is, ha a bérlő az évnegyed végéig a bért nem fizeti, — a bérbeadó a bérletet felmondás nélkül is lejártnak tekintheti — de a bérlőnek ez esetben való kártéritési kötelezettségéről ebben a szakaszban szó sincs ; ez alapon tehát felperes kártérítést nem követelhet. De nem követelhet a bérleti szerződés alapján sem ; mert e tekintetben arra nézve alperes kötelezettséget nem vállalt, hogy az esetben, ha ő szerződési kötelezettségének eleget nem tenne és ebből folyólag annak szüksége állana elő, hogy a kikötött bérleti idő lejárta előtt alperes a bérletet megszüntetni és azt másnak bérbe adni kényszerülne, a különbözetért alperes kártérítéssel tartoznék, ily kikötés hiányában bérbeadó csupán a szerződés teljesítését kivánhatta alperestől. Egyébként azonban ilyszerü szerződési kikötés esetében is felperes a jelen esetben kártérítést azért nem követelhetne, mert a nem vitás tényállás szerint felperes a bérletet másnak adta ki, azt pedig felperes tényállás gyanánt meg nem állapíttatta, hogy az ujabb bérbeadás alperes hozzájárulásával és beleegyezésével történt volna, sőt ellenkezőleg a felebbezési bíróság Ítéleti tényállásából az tűnik ki, hogy a bérbeadás alperes előleges értesítése nélkül történt. A most előadott indokok alapján nem követelheti felperes az ujabb bérbeadásnál befektetett 2400 frtnak a bérleti időből hátralevő három évre felszámított 5% kamatját, a 360 frtot sem, mert ez az összeg is a bérkülönbözet jellegével bir, mivel felperes tényállás gyanánt megállapított saját előadása szerint is azért volt kénytelen a kávéházba befektetni, hogy ez által a 3000 frt évi bért az ujabb bérbeadásnál elérhesse. Nem sértett a felebbezési bíróság jogszabályt azzal sem, hogy felperes javára az 1896 november i-től 1897 február i-ig járó