Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

134 felebbezési bíróságnak előző ítélete feloldatott, nem foglaltatik oly rendelkezés, hogy az ujabb tárgyaláskor bármely irányban a bizonyítási eljárás egészíttessék ki, hanem a feloldás okául az szolgált, hogy a tényállás megállapításakor a felebbezési bíróság az okokat tüzetesen s akkép nem fejtette ki, hogy azokból a vitás jogviszonyra vonatkozó tények nyilván felismerhetők voltak volna, s nem vette megfelelő jogi bírálat alá azt, hogy felperes nyilatkozatának tulajdonitható-e oly hatály, hogy haszonélvezeti jogáról lemondott. A felülvizsgálati kérelemmel megtámadott ítéletben a felebbezési bíróság az elsőbiróság ítéletében foglalt tényállásnak is az elfogadásával a sommás eljárási törvény 65. §-a rendelkezésének megfelelően a tanuk vallomása és az 1. r. alperesnek eskü alatt tett vallomása alapján most már kellően részletes indokolással megállapította azt, hogy még mielőtt felperesnek a leánya Szabóné Gasparits Erzse és az alperesek közt létrejött egyezség írásba foglaltatott volna, felperes kijelentette beleegyezését abba, hogy leánya -az ingatlanokat eladja, azokat a vevők birtokába bocsássa, hogy haszonélvezeti jogához nem ragaszkodik, nincs kifogása, hogy leánya az ingatlanokról szabadon rendelkezzék. A felebbezési bíróság ezeket a tényeket jogi bírálat alá is vette, s arra az eredményre jutott, hogy felperes a haszonélvezeti jogáról lemondott, alperesek azt tényeikkel elfogadják, és hogy ekkép alpereseknek a kereset ellenében érvényesített az a kifogásuk, hogy felperesnek vitatott haszonélvezeti joga lemondás következtében megszűnt, alapos. Nem bir tehát alappal felperesnek a felülvizsgálati kérelmében előterjesztett az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a sommás eljárás 205., helyesen 204. §-a rendelkezése ellenére az ujabb eljárásban nem alkalmazkodott a felülvizsgálati bíróság rendelkezéséhez. A fentebb megjelölt eredménynek jogi következtetés utjáni megállapításakor pedig a felebbezési bíróság jogszabályt meg nem sértett, mert törvényeink a joglemondás érvényességéhez, még ha a lemondás telekkönyvi jogra vonatkozik is, külön alakszerűséget nem kívánnak, és így a joglemondás épen ugy, mint bármely más szerződés, akár írásban, akár szóval érvényesen létre