Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

'31 törvény 486. §. 2-ik bekezdésében foglalt rendelkezésnél fogva a díjfizetést egészben meg nem tagadhatja. A kereskedelmi törvény 486. §. 2-ik bekezdésének rendelkezése helyesen csak ugy értelmezhető, hogy a biztosított a viselt és letelt koczkázati időtartamra eső megfelelő biztosítási dijat tartozik viselni. Ez nem áll ellentétben a koczkázat és a biztosítási díj oszthatatlanságának elvével, mert a koczkázat maga csak akkor és addig tekinthető oszthatatlannak, ha és a meddig a koczkázat hatályában fenáll. A koczkázat oszthatatlansága tehát megszűnik abban a pillanatban, a mikor maga a koczkázat a vonatkozó biztosítási szerződés hatálytalanná váltával szintén hatályát vesztette, a mihez képest a koczkázat oszthatatlanságának megszűntével összefüggően és szükségképen megszűnik a koczkázat ellenértékét tevő biztosítási dijnak oszthatatlansága is. (1898 április 20. L G. 45. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Az alperesnek felülvizsgálati kérelme annyiban, a mennyiben felperes javára a felebbezési bíróság részéről megítélt 529 frt 67 kr. tőkéből és ennek kamatából 336 frt 67 kr. tőkére és ennek kamatára vonatkozik, elutasittatik, egyebekben az alperes felülvizsgálati kérelmének hely adatik, és felperes a további 193 frt tőkére és ennek kamatára nézve keresetével elutasittatik. Indokok: Alperes azért támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, mert szerinte a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg azzal, hogy alperest a második évi biztosítási dijban annak ellenére elmarasztalta, hogy alperes azt a visszatérő időszakban fizetendő dijat az 1897 szeptember i-én megállapított lejáratkor le nem fizetvén, ez által a biztosítási szerződés a kereskedelmi törvény 485. §. 4. pontja értelmében hatályát vesztette. Ez a panasz egészben nem bír megállható alappal, de részben alapos. A biztosítási dij ugyanis kétségtelenül a viselt koczkázatnak ellenértéke lévén, a koczkázat viselésének kezdőpontja a dolog természeténél fogva egyúttal kezdőpontja a díjfizetés kötelezettségének ; ha tehát a biztosító és biztosított közös megállapodása az volt, hogy a biztosítási dij, a több évre kötött biz9*