Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

123 ményt, illetve a fentebb emiitett szerződésen alapuló fakihasználási jogát Trosztler Árminra átruházta, továbbá, hogy szerződésszegést követett el azzal is, hogy a használatul átvett földek haszonbérét az 1893/94. és 1894/95. évekre meg nem fizette, előadván, hogy a G. a. szerződés helytelenül értelmeztetett és minősíttetett akkor, amidőn annak alapján az állapíttatott meg, hogy alperes emiitett jogát tovább adta, holott az emiitett G. a. egy szélesebb körű szolgálati szerződés, annak a 4., 17. és 22. pontjaiban foglalt megállapodásaik az A. a. szerződés megszegését magukban nem foglalják, és hogy a 2. //. a. levél tartalma ellenére a haszonbér fizetésének elmulasztása téves következtetés gyanánt mondatott ki, mivel az emiitett levél szerint a szóban forgó haszonbér elszámolás tárgyává hagyatott fen, és ha mulasztás történt, annak is felperesek az okai, mert alperest e részben megtévesztették. Alperesek panaszai alaposak. Az A. a. szerződés 13. pontja azt tartalmazza, hogy az ebből megillető jogokat haszonbérlő, t. i. alperes, másra át nem ruházhatja, sem el nem idegenitheti a haszonbérbeadók beleegyezése nélkül. A peres felek között fenforgó vitás kérdés megbirálásánál tehát döntő az, hogy a szerződés most jelzett pontja az alperes és Trosztler Ármin között keletkezett G. a. szerződéssel megsértetett-e ? illetve, hogy e szerint a szerződés szerint alperes jogát átruházta-e ? vagyis a haszonbérletet alhaszonbérlet gyanánt tovább adta-e ? A felebbezési biróság különösen a G. a. szerződés 4., 17. és 22. pontjai és annak külön fel nem hivott egyéb pontjai alapján állapította meg tényállás gyanánt, hogy alperes a felperesekkel kötött A. a. szerződésből származó jogait Trosztler Árminra átruházta és ezzel az A. a. szerződés 13. pontját megsértette. Ezenfelül azonban a felebbezési biróság az elsőbiróság indokolását is elfogadván, elfogadta az elsőbiróságnak a G. a. szerződés 3., 4., 11., 12., 13., és 19. pontjaira fektetett értelmezését. A felebbezési biróság értelmezése azonban nem felel meg a G. a. tartalmának. Az a kérdés, hogy az alperes és Trosztler Ármin között keletkezett G. a. szerződés csakugyan az alperes által haszonbérelt jognak nevezett Trosztler Árminra való átruházását magában foglalja-e, vagy nem, az nem ténykérdés, hanem a G. a. szerző-