Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

helyben volt hagyandó, mert az 1868. évi LIV. tcz. 30. §-ának azon általános kötelező erejű rendelkezésével szemben, hogy sze­mélyes keresetekben a birói illetékességet rendszerint az alperes­nek rendes lakhelye vagy állandó szállása szabályozza, a 31. §-nak ama kivételes rendelkezése, hogy az alperes felváltva különböző helyeken lakik vagy tartózkodik, ezen helyek bíróságai közt a fel­peres szabadon választhat, mint egyedül az abban jelzett esetre alkalmazható kivételes intézkedés, kiterjeszthető magyarázatot nem tür és a birói illetékesség megállapítására alapul nem szolgálhat akkor, a midőn, mint a jelen esetben, az alperes beigazolta, hogy rendes lakhelylyel Bécsben bir s ennek ellenében a C, és D. a. községi bizonyítványok pedig csak azt támogatják, hogy az alperes ideiglenesen szokott a Magasfalu községhez tartozó Dubravai pusztán tartózkodni, továbbá, mert a 34. §. alapján az alperes mint külföldi egyén ellenében a magyar biróság illetékessége, amennyiben Magyarországon haszonbérlettel bir, csak az esetben volna megállapítható, ha a kereset tárgyát az itteni haszonbér­letből eredő, erre vonatkozó, avagy más egyéb olyan személyes kötelezettség képezné, a mely Magyarországon keletkezett, vagy itt volna teljesítendő ; csupán annál a körülménynél fogva azon­ban, hogy a külföldi alperes Magyarországon haszonbérlettel bir, nem a haszonbérleti viszonyból eredő, nem Magyarországon kelet­kezett és nem is itt teljesítendő tisztán személyes kötelezettségére nézve, vele szemben a magyar biróság illetékessége a 34. §. alap­ján meg nem állapitható. A m. kir. Curia: Dr. R. L. ügyvédnek mint a felperes kép­viselőjének saját személyében beadott felfolyamodása hivatalból visszautasittatik ; mert a perbeli képviselő dijainak s költségeinek saját fele irányában csekély összegben történt megállapítása miatt jogorvoslattal csak akkor élhet, ha a határozat, melyben azok megállapittattak, jogorvoslattal megtámadható ; minthogy pedig a kir. itélő táblának a birói illetékesség tárgyában hozott hatá­rozata ellen az 1881 : LIX. tcz. 59. §-ának 4. pontja értelmében, tekintve, hogy oly eset, amelyben a rendes birói illetőségtől el­térésnek helye nem lehet, ezúttal nem forog fen, további jog­orvoslatnak helye nincs, a felfolyamodás hivatalból vissza volt utasítandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom