Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

8* frtot meghaladó és bíróilag jogerősen megítélt követelése volt, felperes és végrehajtást szenvedő a B., C. alatti okiratokkal az igényelt ingókra nézve az alperesek végrehajtási foglalása előtt vételi jogügyletet kötött, felperes ezeket az ingókat kézről-kézre adással átvette és a meghatározott vételárt fenti követelésébe beszámítással kielégítette, minthogy továbbá a tárgyalási jegyző­könyvekből és a megtámadott Ítéletből nem tűnik ki az, hogy a fenti tényeknek ellenkezőjére nézve alperesek bizonyítékot hoztak fel í ezeknél fogva a felebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy felperes az igényelt ingókat az alperesek végrehajtási foglalása előtt valóban és érvényesen megvette. Megtámadják továbbá alperesek a felebbezési bíróság ítéletét az alapon, hogy szerintük a felebbezési bíróság azzal, hogy a kér­déses vételi ügylettel történt vagyonátruházást velük szemben joghatályosnak vette, megsértette azt a jogszabályt, a mely sze­rint közös háztartásban élők között közvetlen az átruházó ellen bekövetkezett foglalás előtt történt vagyonátruházás esetében az elővélelem amellett van, hogy e vagyonátruházással az átruházó a hitelezői elől a kielégítési alapot czélozta elvonni, és hogy az átruházónak erről a szándékáról az is tudomással birt, a kire a vagyon átruháztatott. Ez a panasz sem bir megállható alappal. Az az elővélelem ugyanis, hogy a kielégítési alap elvonása esetében a szerző fél az adós kijátszási szándékáról tudott, csak házastársaknál és közel rokonoknál állitható fel, és igy felperessel szemben, kire nézve a felebbezési bíróság ítéletében csak az van megállapítva, hogy a végrehajtást szenvedő üzletében gazdasszony volt, az az elővélelem tehát ez esetben éppen nem érvényesülhet, következően egymagából abból, hogy a felperes által történt vétel nem sok idővel a végrehajtást szenvedő ellen bekövetkezett fog­lalás előtt történt, nem vonható következtetés arra, hogy a végre­hajtást szenvedőnek kijátszási szándékáról felperes mint azzal szerződő fél is tudomással birt. A vagyonátruházást az átruházó hitelezője kétségtelenül csődön kivül is sikerrel megtámadhatja az iránt, hogy az a vagyonátruházás vele szemben hatálylyal nem bir ; azonban erre szükséges, hogy a hitelező, a kit ez iránt a bizonyítás kötelezettsége terhel, ki­mutassa azt, hogy követelése az átruházó ellen az átruházás ide-

Next

/
Oldalképek
Tartalom