Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

8 2 A bűnvádi eljárás jogerejü beszüntetésének következménye vádlott, illetve ennek neje ellenében, kire i. r. alperes telekkönyvi vagyonát időközben átirattá, felperesek kártéritési igényeinek rendes per utján való érvényesítése. Ámbár az elmebeteg által másnak vagyonában öntudatlanul okozott kár azon jogelv szerint, hogy a véletlen és annak minden okozata, a mely véletlennek az elmebetegség is tekintendő, azt kell hogy sújtsa, és igy abban az esetben, ha D. János megöletése ennek önhibáján kivül, merőben F. József öntudatlan cselekményének volna okozata, az ebből eredt kár is F. Józsefre lenne visszahárítandó és ennek vagyonából megtérítendő ; tekintettel azonban arra, hogy a mellékelt büntető iratokból kétségtelenül megállapítható, miszerint F. Józsefnek időközi meg-megujuló elmezavaros állapota L. községben egyrészt köztudomású is volt, másrészt arról D. János is közvetlenül tudott ; tekintve, hogy a beszerzett bűnügyi iratokból kétségtelenül megállapítható, hogy F. Józsefet D. János, amannak hibás elmebeli állapotát ismerve, nemcsak szavakkal, de ökölre menve tettleg is ingerelte akként, hogy a felingerelt elmebajos egyén által alkalmazott késszurásnak és ebből bekövetkezett halálnak kétségtelenül a meghaltnak a tartozó kímélet és óvatossággal ellenkező cselekménye volt okozója ; tekintve, hogy az igazságügyi orvosi tanácsnak a jelen perben sem meg nem támadott, sem ellenbizonyitékokkal meg nem gyöngitett jelentése szerint F. Józsefnek a bűncselekmény elkövetése előtt egyébként is beteg idegrendszere a szeszes italok élvezete folytán amúgy is ingerlékenyebbé s az erre ható külső és belső befolyások, mint a minők a D. János részéről elszenvedett ingerkedés, sőt tettlegesség, teljesen elegendők voltak ugyanennek elmebeli működése egyensúlyának teljes megbontására, ebből folyólag, minthogy magának az elhaltnak ténykedése szolgáltatott okot a beállott következményekre, mint annak neje és gyermekei, kártéritési igénynyel nem birván, őket igényükkel elutasítani kellett. (1897 április 27. 4795. sz. a.) A pécsi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, alpereseknek kártérítésre való kötelezettségét megállapítja s a kir. törvényszéket utasítja, hogy a kártérítés kérdésében hozzon ítéletet. Indokok: Ennek a kártérítésre irányuló pernek alapját képező