Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

76 részben hely adása mellett a felebbezési bíróság ítélete az alapperbeli költségre nézve megváltoztattatik és e költségre nézve felperesek az újított perbeli kérelmükkel elutasittatnak. Indokok: Az i., 3. r. alperesek mindenek előtt azon az alapon támadják meg a felebbezési bíróság Ítéletét, hogy szerintük a felebbezési biróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy a perújításnak az 1881. évi LIX. tcz. 69. §. 2. pontjára alapítottan helyt adott, holott felperesek, a kik a pert megújították, uj bizonyítékul ugyanazokra a tanukra hivatkoztak, a kik már az alapperben is tanuként ki voltak hallgatva. Ez a panasz alaptalan. A felperesek ugyanis perujitási kérelmükben lényegileg a per tárgyára vonatkozó ténykörülmények bizonyítása czéljából hivatkoztak Avram Mojse, Ferbancsa Dimitria, Gligor Nikolae és Eisner Izidor tanukra ; e tanuk közül Gligor Nikolae az alapperben tanuként felhiva és kihallgatva nem volt, továbbá felperesek perujitási kérelmükben a nevezett négy tanút olyan ténykörülményekre kérték kihallgatni, a melyekre a tanuk közül már az alapperben egyebekre felhívott három tanú az alapperben kihallgatva nem volt, már pedig a perújítás megengedhetősége szempontjából az a tanú is, ki már az alapperben tanuként ki volt hallgatva, uj bizonyítéknak tekintendő akkor, ha a tanú az ujitott perben más ténykörülményre hivatik fel. Az 1., 3. r. alperes továbbá megtámadja a felebbezési biróság ítéletében megállapított, illetve a felebbezési biróság által az elsőbiróság ítéletéből elfogadott tényállást, úgyszintén a felebbezési bíróságnak a jogkérdés alkalmazása tekintetében történt rendelkezését azon az alapon, hogy szerintük a felebbezési biróság eljárási és anyagi jogszabályt sértett meg azzal, hogy a kazánnyilvántartási könyvecske, úgyszintén Roth Jakabnak és a 3. rendű alperesnek eskü alatti vallomása ellenére Eisner Izidornak magában álló vallomását fogadta el valónak, hogy a döntő ténykörülményeket nem határozott tényekre, hanem feltevésekre alapította és hogy nem alkalmazkodott a m. kir. Curiának az alapperben hozott G. 132/897. számú ítéletében elfoglalt jogi állásponthoz, hanem a tűzvész által okozott károkra nézve az ő vagyoni felelősségüket megállapította, holott maga a tüz keletkezése és az