Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

32 Minthogy pedig a kereskedelmi törvény 468. §-a értelmében a biztosítási ügylet megkötöttnek tekintendő, ha a biztositó a biztosítási ajánlatot annak vételétől számítandó 48 óra alatt vissza nem utasította, a biztositó társaság alperes ajánlatát elfogadván, a biztosítási szerződés jogérvényesen jött létre és ettől alperes egyoldalulag akként elállani, mintha a szerződés létre sem jött volna, nem jogosult. Annak megjegyzése mellett, hogy a biztositó társulat a koczkázatot az ajánlat elfogadása következtében nyomban viselte és hogy akkép a biztosítási szerződés létesítésével egyidejűleg a biztosítottnak az első dij részletére vonatkozó fizetési kötelezettsége feltétlenül beállott, az 1896 június 15-én megtartott póttárgyalás adatai szerint alperes a kereseti váltót a bemutatott biztosításkötvényben nyugtázott első évi díjrészletre fizetésül adta át felperes, mint a biztosító-társulat főügynökének ; hogy pedig ugyanakkor az a megállapodás létesült volna, a mely szerint a váltó csak a biztositó-társaság, mint rendelvényes nevére tölthető ki, és hogy e szerint a váltó megállapodásellenesen töltetett volna ki, azt alperes semmivel sem bizonyította. Tekintve, hogy alperes a kereseti váltónak fizetésül adása által az abban elvállalt kötelezettségnek feltétlenül eleget tenni tartozik, illetve, hogy a minden törvényes kellékkel ellátott kereseti váltó alapján, mint a váltó elfogadója felperesnek, mint e váltó rendelvényese és birtokosának a váltótörvény 25. és 50. §-ai értelmében a kereseti összeggel felelős : az elsőbiróság ítélete a fenti indokokból helybenhagyatott. (1897 május '17. 1513. sz. a.) A m. kir. Curia ítélt*: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik indokainál fogva és azért : mert alperes, mint ezt a másodbiróság ítéletének indokaiban helyesen kifejtette, a váltónak megállapodás ellen történt kitöltését be nem bizonyította, felperes pedig a váltótörvény 93. §-a szerint jogosítva volt a váltóba magát rendelvényesként esetleg utólagosan is bevezetni ; következésképen tekintettel arra, hogy a dijkötvény tényleg az alperes kezeiben lévén, a dijkötvénynek az alperesi biztosítási ajánlattal ellenkezően történt kiállítása iránt a bizonyítás az alperest terhelte és hogy alperesnek a kezei között levő dijkötvény tartalma szerint a biztositó-társaság részéről az első évi díjrészletre nézve meo-