Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

XXII 77. Nyugdijkövetelés nem sorozható a csődkövetelések első osztályába, mert a nyugdij a csődtörvény 60. §. 1. pontjában emiitett fizetés és munkabérkövetelés természetével nem bírván, az ez utóbbiakat megillető törvényes kedvezmény, mint szorosan magyarázandó rendelkezés, más természetű követelésekre helyesen ki nem terjeszthető. — Az évi járulékok, tartási igények s más, bizonyos időszakokban visszatérőleg teljesítendő fizetések, tehát az ezekkel egy tekintet alá eső nyugdijkövetelés fedezésére szükséges tőkeérték megállapítása és felosztása a csődtörvény 190. §-ával előirt eljárásra tartozván : csak az érdekelt csődhitelezők meghallgatásával dönthető el. — Ennek a kérdésnek megoldása a valódiság és osztályozás kérdésére szoritkozó (csődtörvény 145. §-a) külön per tárgyává a csődhitelezők hozzászólási jogának (csődt. 182 — 186. §-ai) megsértése nélkül nem tehető... ... ... L".. .... — .... 173 127. Az 1881 : XVII. tcz. 42. és 43. §-aihoz. — A közadós által zálogba vett és továáb elzálogositott értékpapírok iránti visszakövetelési per 314. Telekkönyvi rendtartás. 36. Az esetben, ha az okirat a nyilvánkönyvi jog bekebelezéséhez megkívántató és a telekkönyvi rendtartás 81. és 82. §-aiban körülirt kellékekkel nem bir, a zálogjog előjegyzésének a telekkönyvi rendtartás 88. §. a) és b) pontjai alapján csak akkor van helye, ha az okirat zálogjoghozi czimet tartalmaz, vagy ha abban a követelés biztosításának joga meg van engedve, avagy ha a követelés lejárt. — ... — — — — ... — — ___ ííl 78Ügyvédi rendtartás. 12. Zugirászatot sem mint tettestárs, sem mint bűnsegéd nem követ el az, a ki a zugirászatot gyakorló egyénhez pénzért feleket szerez és visz ___ ___ — -_- — ... —- .__ ... ... ... ... 26 46. Az ügyvédi rendtartás 101. §-ában foglalt rendelkezés csakis a már elrendelt vizsgálat folyama alatt, illetve a szóbeli tárgyalásnál, valamint a jogorvoslatok használatánál akadályozza a magánfelet a fegyelmi bíróság előtt való személyes eljárhatásban és ily korlátozást a panasz beadhatása tekintetében az ügyvédi rendtartás 79. §-a nem tartalmaz. -— ... . ... ___ ... ... ... ... ... 102 49. Oly sérelemnek, illetve vétségnek megállapítása és büntetése, melyet az ügyvéd nem meghatalmazott minőségben, hanem saját személyében követ el a bírósághoz intézett beadványában, első sorban nem fegyelmi eljárásra, hanem az 1879. évi XL. tcz 46. §-a szerint alkalmazandó büntető eljárásra tartozik, és az ügyvéd, magánszemélyként elkövetett ily vétség miatt fegyelmileg csak akkor büntethető, ha előzetesen bűnvádi uton elitéltetett .— ... 110