Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)
195 egyáltalán nem hozható fel azon érvelés mellett, hogy a 363. §. esetében is az eljárást hivatalból meginditandónak és folytatandónak mondja. Azon körülmény, hogy a hűtlen kezelés büntette nem nyomban a hűtlen kezelés vétsége, hanem csak a hivatalból üldözendő esetek felsorolása után emlittetik a törvényben, csupán technikai okokból magyarázható és arra vezethető vissza, hogy a hivatalból épugy, mint a sértett fél inditványára üldözendő hűtlen kezelés, jogtalan nyerészkedési czélzatból követhető el és akkor mindkét faja bűntetté minősül. Miután ezek szerint hivatalból eljárásnak helye nincs, a meg nem jelent F. M. vádlott ellen köröztetésének mellőzésével, az eljárást megszüntetni kellett. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla a kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja s E. M., R. H., D. L., A. S., P. A. és G. M. vádlottakat a Btk. 361. §-ába ütköző és a Btk. 363. §-a szerint minősülő s ugyanezen §. szerint büntetendő hűtlen kezelés bűntettében bűnösöknek mondja ki, s ezért E. M. vádlottat az ítéletnek foganatba vétele napjától számítandó egy évi börtönre, R. H., D. L., A. S., P. A. és G. M. vádlottakat pedig egyenként kilencz havi börtönre, valamint a Btk. 364. és 57. §-ai alapján 4 évi időtartamú hivatalvesztésre itéli s kötelezi vádlottakat a bűnügyi költségek megfizetésére, melyeket azonban az 1890 : XLIII. tcz. 4. §-a alapján egyelőre behajthatatlanoknak nyilvánít. Végre F. M. vádlottra nézve uj végtárgyalás kitűzését rendeli el. Indokok: Annak előrebocsátásával, hogy a Btk. nem azt mondja : «a hűtlen kezelés indítványra üldözendő», a mely alapon a 361. §-ban meghatározott cselekménynyel szemben azután érvelhető volna is, hogy e szabály alól cselekvő alanyi tekintetéből a nyilt kijelentésnél fogva csak a 362. §. esete képez kivételt, hanem a 361. §-ban meghatározván a hűtlen kezelés vétségének tényálladékát, erre nézve nyilvánítja ki: «a bűnvádi eljárás csak a sértett fél inditványára indítható meg». Ám a Btk. rendszeréhez képest az eljárás büntetendő cselekmények miatt szabály szerint hivatalból és közvádra indítható meg. Tekintve, hogy ennek következtében a szabály alóli kivétel : ha a törvény valamely büntetendő cselekményt csak indítványra »3*