Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)
i8g helyezett összegek foglaltatnak le, a foglalást tudató rendelvény mind az illető pénztárnak, mind a pénztár felett álló azon hatóságnak, mely az utalványozásra hivatva van, megküldendő. Tuboly István bir. végrehajtó tartozott volna rendelvényét, melylyel a 156., 188. és 229^91. hrsz. a. birói letétbe helyezett összegekből 500 frtot Vacsári Pálnak követelése erejéig 1892 április 14-én lefoglalt, azon bíróságnak is hivatalból megküldeni, a mely biróságnál ezen összegek letétbe helyeztettek, és eme mulasztásának mentségéül nem fogadható el az a védekezése, hogy a foglaltató fél képviselőjének közbenjötte mellett foganatosította a végrehajtást és ez utóbbi a székesfehérvári kir. törvényszéknek értesítését nem kívánta ; mert az 1881 : LX. tcz. 47. §-a a végrehajtás alá veendő ingóságokra nézve a kijelölési jogot a végrehaj tatónak megadja ugyan, de a végrehajtásnak törvényszerű foganatosítása, az e czélból kiküldött bírósági végrehajtónak a kötelessége. Minthogy továbbá már az 1892 április 14-én felvett végrehajtási jegyzőkönyv szerint Kaszás Ferencznél lefoglalható ingók hiányában semmit sem lehetett összeírni, de 1893 szeptemberben el is halt, ekként Vacsári Pálnak fentemiitett követelése behajthatlannak mutatkozik, jelen perbeli 1. r. alperest hivatalos eljárásában tanúsított mulasztásával okozott kárért teljes kártérítésre kötelezni, a hivatalos iratokkai igazolt kereseti összegben stb. első sorban marasztalni kellett. A mennyiben pedig a jelen ítélettel felperes részére megítélt összeg az 1. r. alperestől behajtható nem volna, annak megfizetésére a 2. r. alperest is marasztalni kellett, mert az 1881. évi LX. tcz. 83. §-a szerint, ha birói letétbe helyezett összegek foglaltatnak le, a foglalásnak joghatálya a pénztárra nézve azon időponttal számíttatik, melyben értesíttetett, a fenforgó esetben 1892 április 15-én, s a pénztár a foglalást jegyzékbe véve, a birói letétet ki nem szolgáltathatja mindaddig, mig a foglalás megszüntetéséről, a végrehajtás foganatosítására illetékes hatóság nem értesiti ; a fenforgó esetben azonban a székesfehérvári kir. adóhivatal, mint birói letétpénztár, az 1892 április 14-iki foglalásnak megszüntetéséről értésitést nem nyert, és ennek daczára mégis a bíróilag lefoglalt összegeket másoknak kifizette. E kifizetésre vonatkozólag nem fogadható el a 2. r. alperes-