Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)
179 telt kamatára nézve kereseti követelésével feltétlenül, 600 írt tőkére és ennek 1893. évi január hó i-től 189;. évi július l-ig •6°/0-al, azontúl pedig 5°/0-al számitott kamatára nézve pedig abban az esetben utasítja el és abban az esetben kötelezi őt 57 frt 60 kr. perbeli és 18 frt 65 kr. felebbezési költségnek 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett, alperes részére leendő fizetésére, ha alperes főesküt tesz arra : «hogv a keresethez A. a. csatolt váltó ellenében sem 600 frtnyi, sem ennél kisebb összeget kitevő ellenértéket sem faárukban, sem más értékben, sem W. H. volt budapesti czégtől, sem mástól nem kapott». Tartozik tehát alperes ennek a főeskünek letételére készségét jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó három nap alatt az elsőbiróságnál bejelenteni és az esküt a kitűzendő határnapon letenni, mert ellenkező esetben és ha felperes főesküt tesz arra : «hogy alperes nem engedményezte neki a G. L. és G. M. ellen fennálló követeléseit és hogy felperes nem jelentette ki alperesnek, hogy emez engedményezés által a B. a. egyezség tárgyát képező követelést kiegyenlitettnek tekinti" : alperes köteles boo frt tőkét, •ennek 1893. évi január hó i-től 1895. évi július hó i-ig 6°/0-al, azontúl pedig 5%-al számitott kamatát és 59 frt 80 kr. perköltséget felperesnek 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Alperesnek a kereseti tőke és az 1893 január i-től követelt kamat elévülésére vonatkozó kifogása alaptalan, mert az 1869. évi váltóvégrehajtási rendelet 67. §-a szerint az e §-ban meghatározott két év alatt csak a váltó végrehajtási jog évült el, a váltó alapjául szolgáló köztörvényi viszonyból származó követelés ellenben a jelen esetben irányadó 1840. évi váltótörvény I. R. 209. §-a értelmében a rendes köztörvényi elévülési idő (32. év) eltelte előtt, mely időtartam a fenforgó esetben a kereseti követelés esedékessé váltától fogva még le nem járt, el nem évül. De alapos alperesnek az a kifogása, hogv a váltó alapján a váltóbir-óság előtt kötött egyezség csak a váltón, mint ilyenen alapuló követelésnek, tehát csak magának a váltójogi kötelezettségnek elismerését tartalmazza, mert ennek az egyezségnek megkötésével alperes csak azt ismerte el, hogy a váltó alapján váltójogi uton jogosan támasztatott ellene követelés, a váltójogi köte12*