Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

*74 osztályba sorozása mellett, birói letétbe való helyezését elrendelte, hivatalból megsemmisíti. Indokok: Az elsőbiróság Ítélete annyiban, a mennyiben felperesnek az általa bejelentett és a felszámolási tárgyaláson valódinak elismert ioo frt évi nyugdijkövetelését és az ebből már lejárt 50 frt részletet s ez utóbbinak 1895 deczember 15-től számítandó 5°/0-os kamatát a csődkövetelések első osztályába sorozta, megváltoztattatott ; mert eltekintve attól, hogy a fenforgó esetben nem a közadós gazdaságában alkalmazott személynek, hanem özvegyének nyugdijáról van szó, a nyugdíj követelés különben sincs a csődtörvény öo. §-ával az első osztályú követelések közé felvéve ; mert a nyugdíj a csődtörvény öo. §. 1. pontjában említett tényleges, valamint a felmondási időre járó fizetés és munkabérkövetelés természetével amúgy sem bírván, ez utóbbiakat megillető törvényes kedvezmény, mint szorosan magyarázandó rendelkezés, más természetű követelésekre helyesen ki nem terjeszthető; mert ezek szerint felperesnek lejárt és lejárandó nyugdíj követelése a csődköveteléseknek nem az első, hanem azoknak csupán a második osztályába tartozván, az elsőbiróság helytelenül intézkedett, midőn azt a követelések első osztályába sorozta. Ellenben az elsőbiróság ítéletének az a része, mely által felperes évi 100 frtos nyugdija biztosításának kérdésébe is belebocsátkozott, és az e czélra megállapított tőkeértéknek birói letétbe valő helyezését elrendelte, az 1881 : LIX. tcz. 39. §. 0) pontja alapján hivatalból megsemmisíttetett ; mert az évi járulékok, tartási igények s más, bizonyos időszakokban visszatérőleg teljesítendő fizetések, tehát az ezekkel kétségtelenül egy tekintet alá eső nyugdíjkövetelés fedezésére szükséges tőkeérték megállapítása és felosztása a csődtörvény 190. §-ával előirt eljárásra tartozván : csak az érdekelt csődhitelezők meghallgatásával eldönthető, ennek a kérdésnek megoldása a valódiság és osztályozás kérdésére szorítkozó (csődtörvény 145. §-a) külön per tárgyává a csődhitelezők hozzászólási jogának (csődtörvény 182—18Ó. §-ai) megsértése nélkül nem tehető, a csődhitelezők pedig felperesnek a felszámolási tárgyaláson nem a csődtörvény 126. §-a értelmében, hanem attól eltérőleg megváltoztatott bejelentési kérelméhez hozzá nem szólhattak ; és mert az elsőbiróság az által, hogy a fentebb idézett