Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

164 lásnak az esetben van helye, ha a fél hitelt érdemlőleg kimutatja,, hogy részéről a mulasztás vétlen volt. Alperesek az igazolást az alapon kérik, hogy e felebbezés törvényes időben való beadásának elmulasztása a gazdasági igaz­gatójuk által a megbízott ügyvédük részére adott utasítás félre­értése miatt következett be. Ez a körülmény azonban igazolás alapjául nem szolgálhat, mert a fél, illetve megbízottja és az ügy­véd között történt nyilatkozatnak félreértése csak a nyilatkozók köteles gondosságának mellőzése esetén állhat be, és így e félre­értésből elkövetett mulasztás az ellenféllel szemben vétlennek nem tekinthető. = Az igazolás tekintetében állandóan a szigor felé hajlik a judikatura. Különösen áll ez az ügyvédi mulasztás megitélése tekintetében. 73­Valamely, az ideigl. törvk. szab. életbeléptetése után az 1876: XVI. tcz. életbeléptéig keletkezett, kellően bizonyí­tott törvényes szokás a végrendeletek külkellékeinek meg­birálásánál irányadóul elfogadható. Helyi szokás törvényesnek csak akkor ismerhető el, ha bizonyítva van, hogy állandóan alkalmazott és huzamos időn keresztül folytatott szabályt képezett. (1898 márczius 3. 4354. sz. a.) A m. kir. Curia : Id. Nagy Istvánnak, Hajdú Zsófia és társai elleni örökösödés iránti perében itélt : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A kir. Curia 1883 márczius 17-én 8. sz. a. kelt tel­jes-ülési határozatában kimondotta, hogy az ország valamely részé­ben kifejlődött és perrendszerüleg bizonyított oly szokás, mely szerint 1861 július 23-tól az 1876 : XVI. tcz. életbeléptéig szolga­bíró és esküdttársa előtt megyei kiküldetés nélkül is alkottattak végrendeletek, az ideigl. törvk. szab. 5. §. rendelkezéséből folyó­lag elfogadandó s az ily módon alkotott végrendeletek érvénye­seknek tekintendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom