Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

12Ó lező jegyek összege fel nem vétetett, hogy alperesek, ha a kötelező jegyek építési előlegek fejében állíttattak volna ki, az azok iránt a czég ellen indított perekben a követelésnek az építés folyama alatt való érvényesítését, mint időelőttit kifogásolták volna, hogy a tlf. alatti elszámolás alkalmával Feledi a kötelező jegyeket és az azokra vonatkozó ítéleteket át nem vévén, és azok a czégnek avagy annak tagjainak sem adatván vissza, a kötelező jegyeken alapuló követelésnek Feledire való átutalása be nem fejeztetett, hogy az 1891 július 14-én kelt Alf. a. nyilatkozatot Goldmann irta, ki nem tűrte volna, hogy a kötelező jegyeken alapuló kötelezettsége felperessel szemben tovább fentartassék, hogy Feledi az Alf. a. nyilatkozatban felperest a kötelező jegyeken alapuló követelés végrehajtási behajtásának folytatására felperest határozottan utasította, és végre, hogy Feledi a D. a. könyvkivonatban a kötelező jegyek értékét felperes javára nem irta és a Biff. alatti keresetében a zlf. alatti elszámolásra önmaga sem helyezkedett. Minthogy pedig a felsorolt peradatok felperes vallomását támogatják, a felebbezési bíróság a sommás eljárási törvény 64. és 96. §-ának szabályait is megsértette, midőn nem őt bocsátotta esküre, hanem a bizonyításra kötelezett alperest eskettette meg a a nélkül, hogy indokolta volna, miért tartotta alperest az elsőbíróságnál és a felebbezésében előterjesztett ellentétes védekezése ellenére nála szavahihetőbbnek. E panaszok sem fogadhatók el alaposoknak, mert a sommás eljárási törvény 64. §-a szerint a felebbezési bíróság a tanuk vallomásainak hitelérdemlőségét és azt, hogy azok mennyire szolgáltatnak bizonyítékot alperes állításai mellett, szabadon mérlegelhette, és minthogy Feledi és Goldmann tanukra nézve a sommás eljárási törvény 91. §. 1—4. pontjai alatt felsorolt amaz okok valamelyike, melyek miatt a tanú megesketése mellőzendő, fen nem forognak, e tanukat meg is eskethette, de különben is a felebbezési bíróság indokolta, miért fogadta el az utóbb nevezett tanuk vallomásait hitelt érdemlőknek ; mert a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában a felek közt váltott Clf, D/f, Elf., Fíf. a. leveleknek tartalmát méltatta, és nem sértett meg az okiratok értelmezésére vonatkozó valamely jogszabályt akkor, a midőn a