Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

ICO megváltoztattatik és vádlott a terhére eső cselekményért büntetésül fogház helyett a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a Btk. 290., 92., 20. és 53. §-ai alapján 500 írt pénzbüntetésre Ítéltetik, mely behajthatlanság esetében 50 napi fogházra lesz átváltoztatandó. Ezzel a változtatással a másodbiróság ítélete egyébként helybenhagyatik. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás folyamán jelen ügyben a következő tényállás lett megállapítva. Vádlott 1897 január 5-én délután hazulról Sz.-Nagyfaluból vadászni menvén, az ottani Csicsó nevü szőlőhegyre érkezett, hol egy általa kóbornak vélt kutyát meglátva, arra kétszer egymásután rálőtt, azt azonban el nem találta. Vádlott erre dupla fegyverét újra megtöltötte, s annak kakasait felhúzván, a fegyvert jobb kezében «súlyban» tartva, tovább indult vadászni. Azonban alig hogy elindult volt, a közeli pinczék egyikéből kilépett N. M. B. (az elhalt sértett) a vádlott elébe került és vele szemben 2—3 lépésnyire megállva, kérdőre vonta vádlottat azért, hogy mi okból akarta az imént az ő kutyáját lelőni, mire vádlott szintén megállva, e fölött köztük szóváltás támadt. Emez egyébként rövid tartamú szóváltás közben a vádlott jobb kezében még mindig «sulyban» tartott fegyvernek az egyik csöve — ki nem deríthető okból — elsült és a lövés N. M. B.-ot balszeme mellett fején találva, a bonczolás eredménye szerint onnan alulról felfelé az agyába hatolt ; N. M. B. sértett nyomban összerogyott és másnap agyroncsolás folytán meghalt. Ez ügyállás mellett, tekintve, hogy a bizonyítási eljárás során arra nézve, hogy ebben az esetben vádlott részéi ől szándékos cselekmény forogna fen, terhelő adat egyáltalán nem merült fel, de az irányban a kir. ügyész, mint közvádló részéről vád sem emeltetett : a jelen ügyben csak az képezheti elbírálás tárgyát, hogy vádlottat az eset körül terheli-e büntetőjogi felelősség alá eső gondatlanság vagy sem, s ha igen, ugy milyen fokú ez a gondatlanság. Az a körülmény, hogy vádlott fegyverének megtöltése után annak kakasait felhúzva s a fegyvert jobb kezében «súlyban') tartva indult el vadászni, egymagában nem tekinthető gondatlanságnak. De a büntetőjogi felelősség alá eső gondatlanságot követett