Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

X 91- A hitbizományi bíróság nemcsak jogosított, de köteles is, ha a hitbizomány állagát vagy a várományosok jogát veszélyeztetve látja, a hitbizományi vagyon zár alá vételét elrendelni és a hitbizományi vagyont zárgondnok által kezeltetni. — A hitbizományi zárlat elrendelése egyébiránt a személyes hitelezők jogait meg nem szüntetheti, mert ezek a törvényes és jogerős birói határozatokon alapulnak és a hitbizományi zárlat elrendelése a személyes hitelezők által nyert kielégítési sorrendet csak annyiban korlátozhatná, amennyiben a tiszta jövedelmeknek a bíróságilag engedélyezett hitbizományi kölcsön egyes részleteinek törlesztésére való íorditása szükségesnek mutatkozik, mely esetben elsősorban a hitbizományi terhek törlesztési részletei volnának kielégitendők és pedig mindenekelőtt abból a jövedelemből, mely a jelzálogul lekötött ingatlanból származik. — E czélból és hogy a személyes hitelezők jogai veszélyeztetve ne legyenek, nyilvánvaló, hogy ez utóbb nevezett hitelezőket az ellenőrzési jog megilleti, és hogy jogukban áll a hitbizományi zárgondnok és illetve a hitbizományi biróság tényeit és határozatait annak idején megtámadni, de nincs joguk a hitbizományi biróság által kirendelt zárgondnok mellőzését kérni _ -.- —_ -— —- ... _~ — a~ — __. — —- 208 106. Az örökbefogadott gyermekek örökberogadó szülőik után a törvényes leszármazókkal egyenlő módon örökölnek : következésképen mindaz az érték, amit egyik vagy másik örökbetogadott gyermek örökbefogadó szüleitől ezeknek életében kapott, törvényes örökösödés esetében örökösödési részébe épen ugy betudandó, mint a törvényes leszármazóknál .__ ._. — ___ ._. .__ — 253 Polgári törvénykezési rendtartás és novella (1868: LIV. és 1881 : LIX. tcz.) 45. Az 1868: LIV. tcz. 172. §. d) pontjában emiitett eskü nem esvén a 230—234. §-okban szabályozott főeskü tekintete alá, annak az aláírását tagadó fél részére megítélését nem akadályozza az, hogy a tagadó fél a kínált eskü elfogadása iránt nem nyilatkozik, vagy hogy az eskü ellen tiltakozik ~_ __. ... ___ ... ___ .__ ___ 102 47. Nem képezi az 1881 : LIX. tcz. 69. §. 1. pontjában körülirt ügyvédi mulasztást, ha az ügyvéd indokoltan kijelentette, hogy a kináh főesküre azért nem nyilatkozott, mivel a felfogása szerint a kinált eskü szövegében foglalt ténykörülményeket a per kimenetelére döntőknek nem tartja ; az a kérdés pedig, hogy az ügyvéd felének védelme érdekében helyesen járt el akkor, amidőn az esküt ezen okból alkalmazhatónak nem tartotta, az 1881 : LIX. tcz. 69. §. 1. pontjában foglalt ügyvédi mulasztás tekintete alá nem eshetik ... ... ... .— ... ... — .— — —-• dtüttfú*. 103