Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

77 leg létező vagyona van, sem azt, hogy léteznék oly vagyoni igény, mely csődnyitás esetében a tömeggondnok által érvényesíthető, és hogy ekként a csődhitelezők kielégithetésére szolgálható csődvagyon lenne előállítható. A csődnyitás hatálya ugyanis a csődtörvény i. §-a értelmében a közadósnak csak végrehajtás alá vonható vagyonára terjed ki, már pedig a panaszlottnak családi állásából (status) folyó és igy az ő személyéhez kötött az a jog, hogy az atyja által alkotott végrendeletet saját köteles részének (törvényes osztályrészének) elvonása vagy megcsonkitása miatt esetleg megtámadhassa, oly vagyoni igényt, mely végrehajtás alá és következőleg a csődtömegbe vonható s a tömeggondnok által érvényesithető lenne, nem képez. A panaszlottnak a panaszos által C. a. csatolt jegyzőkönyv szerint 10,000 frt tőkekövetelés erejéig még az 1896 április havában végrehajtásilag lefoglalt hivatalnoki fizetését pedig a panaszos maga sem állítja határozottan oly vagyonnak, mely esetleg megtámadási per utján a csődbe vonható. Eezknél fogva és minthogy a csődbe vonható egyéb vagyont vagy vagyonjogi igényt a panaszos ki nem mutatott : a csődnyitási költség letétel utján való biztosításának és a csőd megnyitásának czélja nincs, miért is az elsőbiróság végzésének megváltoztatása mellett a panaszos csődnyitási kérelmével elutasittatott és azzal a panaszlottnak okozott felfolyamodási költség fizetésére köteleztetett, egyúttal az elsőbiróság az ügynek ily állásában szükséges törvényszerű intézkedések megtételére utasíttatott. (1897. évi deczember 1. 3103. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélő táblának végzése megváltoztattatik és az elsőfokú bíróság végzése hagyatik helyben, indokainál fogva és azért, mert a csőd nyitási kérvénynek alapindokát az képezi, hogy a panaszlott adósra néhai atyja után háramlott hagyatéki vagyon tekintetében panaszlott adós állítólag oly értelmű nyilatkozatot tett, hogy örökségi igényeire nézve ki van elégítve, s panaszos azt vitatja, hogy ez a nyilatkozat a csődtörvény rendelkezése alapján megtámadható. Tekintve, hogy e szerint nincsen kizárva az, hogy a megtámadási jog érvényesítésével a csődhitelezők kielégithetésére fordítható csődvagyon esetleg előállítható,