Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

6g jogelvből az következik, hogy az ítélet tárgyát csak a per folyama alatt lejárt illetmények iránti igény képezheti, és minthogy ugyanaz következik abból is, hogy a per befejezése után felperes az alperes vasút szolgálatában esetleg alkalmaztathatik, vagy egyéb olyan uj tények merülhetnek fel a melyek a felek közti magánjogi viszonyt megváltoztatják, ennélfogva a felperesnek fizetés és lakbér czimén járó illetményeket csak a per befejeztéig lehetett megítélni és felperest kereseti kérelmének azzal a részével, hogy alperesnek ez a kötelezettsége ez időn tul terjedőleg, illetve a szolgálat szabályszerű felmondásáig megállapittassék, ezúttal el kellett utasítani. El kellett utasítani a felperest a kérelemnek azzal a részével is, hogy alperes negyedévi lakbér czimén az 50 frton felüli összegben marasztaltassék, mert a fentebb kifejtettek szerint felperesnek csak évi 200 frt, tehát negyedévi 50 frt lakbérre van igénye. A per befejezésének időpontjaként 1896 október 1. napját, mint az utolsó perirat beiktatásának napját kellet megállapítani és igy alperest az ez időpontig esedékes illetmények erejéig kellett marasztalni. A kereseti kérelemnek azzal a részével, hogy felperes állásába visszahelyeztessék, felperest el kellett utasítani, mert felperes magánjogi igénye csak az illetményekre terjed ki, és a hivatal betöltését magánjogi uton nem követelheti. A kereseti kérelemnek azon része ellen, hogy alperes a szolgálat felmondása esetére felperest 1882 szeptember i-től számítandó szolgálati időre nyugdíjazni köteles legyen, alperes a kereshetőségi jog ellen is kifogást tett az alapon, hogy a nyugdíj iránti igény nem alperessel, hanem a nyugdíjintézettel szemben érvényesítendő. Azonban minthogy a jelen ítélettel a szolgálati viszonyok alperes részéről történt megszüntetése jogtalannak mondatott ki és felperes szolgálati illetményei megítéltettek, és igy felperesnek nyugdíjra most még igénye nincs, és minthogy az A. okirattal történt elbocsátás jogtalanságának megállapítása folytán az az alperes igényeire nézve minden tekintetben, tehát esetleg beállható nyugdíjigényei tekintetében is hatálytalan, és igy nem forog fen annak szüksége, hogy az A. a. okirattal történt elbocsátásnak a nyugdíjigényre vonatkozó hatálytalansága