Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

66 védőnek találták. A tanukként kihallgatott dr. Csatáry Lajos, dr. Moravcsik Ernő, dr. Pajor Sándor és dr. Laufenauer Károly orvosok vallomása által be van bizonyítva, hogy felperes már korábban neurastheniában szenvedett és az utóbbi emiitett három tanú vallomása által bizonyitva van, hogy e betegsége 1894. évi októberben oly fokú volt, hogy az őt a podgyászpénztárral járó teendők teljesitésében akadályozta. Alperesnek azt az előadását, hogy dr. Sebes Károly alperesnél alkalmazott főorvosi helyettes, felperest egészségesnek találta, döntőnek tekinteni nem lehetett, mert dr. Sebes Károly véleményét be nem csatolta és őt tanuként kihallgatni nem kérte, és igy felperes tagadásával szemben az sincs bizonyitva, hogy dr. Sebes Károly felperest egészségesnek találta. Alperesnek azt a kérelmét, hogy felperesnek a podgyászpénztár kezelésére való képességére vonatkozólag szakértők meghallgatása rendeltessék el, mellőzni kellett, mert abból az alperes által is beismert körülményből, hogy a temesvári podgyászpénztár kezelése mindennap legalább reggel 5 órától este 9 óra 20 perczig tartó hivatali elfoglaltsággal jár, és az ez idő alatt induló 15 vonat indulása közt legfeljebb egy-egy órai időköz van, mely időköznek, a dolog természete szerint, csak egy része forditható pihenésre, és a szakértelemmel biró tanuk vallomásai által az 1893. évi XVIII. tcz. 64. és 94. §. utolsó bekezdése és 215. §. értelmében bizonyítottnak tekintendő azon körülményből, hogy felperes szellemi munkaképessége 1894 októberben a neurasthenia következtében csökkent volt; külön szakértők meghallgatása nélkül is megállapítható az a döntő körülmény, hogy felperes 1894 október havában a podgyászpénztárnoki állást kellőleg betölteni képtelen lett volna. és annak elvállalására magát betegsége miatt képtelennek tarthatta. Minthogy pedig valamely szolgálat teljesítésének betegség miatt való megtagadása a fent kifejtettek szerint a szolgálat elvállalásától való vonakodásnak nem tekinthető, ennélfogva az a körülmény, hogy felperes a temesvári podgyászpénztár kezelésének elvállalását megtagadta, a szolgálati szabályzat 53. §. utolsó bekezdésének esetét meg nem állapítja és igy alperes vasút felperest e miatt a szolgálatból elbocsátani jogosítva nem volt.