Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

41 tében is meggyöngitettnek találja, mert meggyőződése szerint a bizonyitó fél kizárólag a tanúval bebizonyítani szándékolt körülményt másként is bebizonyíthatta volna, ennek kijelentésével szintén csupán a tanúvallomás méltatására vonatkozó meggyőződésének okait adja elő ; a bizonyítékok szabad mérlegelése feltételét tehát a felebbezési bíróság nem sértette meg. Nem bír ugyan jelentőséggel a felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság az ő engedményezőjének a perben tanuként történt kihallgatása alkalmával tett vallomásánál az ügyfélnek eskü alatt tett vallomása szerint leendő méltatását megtagadta, nem pedig azért, mert a bíróság szabadon és meggyőződése szerint mérlegeli épen ugy az eskü alatt kihallgatott fél, mint a tanú vallomását ; a midőn tehát a felebbezési bíróság ítéleti tényállásában a felperes engedményezőjének tanuként kivett vallomását méltatva, ennek bizonyitó erőt nem tulajdonított, e vallomás bizonyitó erejére nézve nem lehet befolyással az, ha tanú ügyfélnek tekintetnék. — Mindazáltal a panasz azért is alaptalan, mert az engedményező az engedményes által indított perben nem tekinthető ügyfélnek, — reá nézve tehát a sommás eljárás 95. és 96. §§-ai értelmében az ügyfél esküjével való bizonyítás szabályai nem nyerhetnek alkalmazást. Ezek szerint a felperes felülvizsgálati kérelme minden irányban alaptalan lévén, azzal elutasítandó volt. 17Hazai joggyakorlatunk szerint a hitbizományi helyettesítés csak egy fokig terjed, a helyettesitettnek további helyettes nem rendelhető és az első helyettesitett a vagyon kizárólagos és korlátlan tulajdonosává válik. — Hitbizomány felállítása iránti kereseti kérelem. (1897 szeptember 15. 964. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla következő ítéletet hozott : A kir. ítélő tábla az elsőbiróság felebbezett Ítéletét a kereset főtárgyára nézve részben megváltoztatja, felpereseket keresetükkel egészben elutasítja.