Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

36 a felebbezési bíróságnak ítélete, a mennyiben abban az alperesek annak tűrésére köteleztetnek, hogy az ingatlanra szerzett zálog­joguk a telekjegyzőkönyvből töröltessék, megváltoztattatik és a 2. és 3. r. alperesek annak tűrésére köteleztetnek, hogy bekebe­lezett zálogjoguknak a csődhitelezőkkel szemben történt hatály­talanítása az illető telekjegyzőkönyvbe hivatalból feljegyeztessék és hogy az ingatlan, tekintet nélkül a javukra bekebelezett zálog­jogra, a csődtömeg javára értékesíttessék ; s egyúttal kimondatik, hogy az ingatlan eladási árából az alpereseknek a csődhitelezők­kel szemben hatálytalanított zálogjogi követelésére, a rangsorozat szerint eső összeg, a csődtömegnek adandó ki. Egyebekben a 2. és 3. r. alperesek felülvizsgálati kérelmükkel elutasittatnak. Indokok: A 2. és 3. r. alperesek külön beadványban elő­terjesztett, de lényegileg egyező tartalmú felülvizsgálati kérel­meik szerint mindenekelőtt azért, támadják meg a felebbezési bíróságnak ítéletét, mert panaszuk szerint a felebbezési bíróság a vagyonbukott hagyaték örökhagyójának halála után, ennek ingó és ingatlan vagyonára vezetett kielégítési végrehajtási cselek­ményüknek, a hagyaték csődhitelezői irányában történt hatály­talanításánál, a csődtörvény 27. §. 2. pontját helytelenül alkal­mazta. E panaszuk alaptalan, mert a felebbezési biróság, a midőn ítéletének indokai szerint abból az okból mondatik ki a csőd­törvény 27. §. 2. pontja alapján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak az alpereseknek szerzett zálogjoga, mert tény­állása szerint az örökhagyót kereskedőnek tekintvén, megállapí­totta, hogy az alperesek által kieszközölt végrehajtás foganatosí­tása idejében az utóbb csőd alá került hagyaték fizetéseit már beszüntette s ennek fizetésbeszüntetéséről az alperes hitelezőknek tudomásuk volt, a csődtörvény 27. §. 2. pontjának alkalmazására nézve abból a jogi felfogásból indult ki, a melyet ennek alkalmaz­hatására nézve a kir. Curia I. G. 375/96. sz. a. hozott feloldó határozatában kifejtett s a mely jogi álláspont a feloldás követ­keztében a felebbezési biróság előtt, ujabbi eljárásánál, a sommás eljárás 204. §-a alapján irányadó volt. További panaszuk az alpereseknek arra irányul, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom