Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

M ben képezheti felülvizsgálat tárgyát, ha ez jogszabály megsérté­sével állapíttatott meg, hogy a felebbezési bíróság részéről annak a ténynek megállapításánál, hogy a felmondás meg nem történt, jogszabály sértetett-e? A sommás eljárási törvény 64. §-a értelmében ugyan a bíró­ság a bizonyítékok mérlegelésénél törvényes bizonyítási szabá­lyokhoz, a most hivatkozott törvényben kijelölt eseteken kivül kötve nincsen, azonban a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmá­nak szorgos méltatása alapján tartozik megítélni valamely tény­állás valóságát, vagy valótlanságát és tartozik előadni azokat az okokat, melyek meggyőződését előidézték, vagy melyek miatt valamely bizonyítékot elégtelennek tartott, vagy a fél ajánlotta bizonyítást mellőzött, miből következik, hogy a bíróság csak olyan tényállások megállapítását mellőzheti indokoltan is, melyek az ügy eldöntésére, illetve a jogszabály alkalmazására lényeges befolyással nincsenek és a melyek, ha az illető fél állításai valók­nak tekintetnének, bírói meggyőződésén nem változtatnak és következik ebből az is, hogy annak megállapítása, hogy a jog­szabály helyes alkalmazása szempontjából, mely állított tények döntők, a felülvizsgálat körébe tartozik. Jelesül a fen forgó esetben a felebbezési bíróság Joob Károly tanú vallomása alapján megállapított a mellett a ténymegállapítás mellett, hogy a felmondás meg nem történt, még mindig döntő az alperes által bizonyítani kivánt az a tény, hogy nevezett Joob Károly a felmondás megtörténtét beismerte ; a felebbezési bíróság tehát jogszabályt sértett meg akkor, a mikor a most jelzett s a birói meggyőződés alkotására lényeges befolyással biró ténynek a megállapításába nem bocsátkozott, hanem a másodrendű alperes részéről erre nézve ajánlott bizonyítási eljárást teljesen mellőzte. Ezeknél az indokoknál fogva, habár alaptalan is másodrendű alperesnek a miatt emelt panasza, hogy Joob Károlynak a fel­peres nevében, mint félnek eskü alatti kihallgatása mellőztetett, mivel a felebbezési biróság előtti tárgyalási jegyzőkönyv és a felebbezési biróság ítéleti ténymegállapítása szerint ily irányban kérést a felebbezési tárgyaláson másodrendű alperes elő sem terjesztett : a felebbezési biróság ítéletét feloldani és ugyanazt

Next

/
Oldalképek
Tartalom