Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

i70 vezetői teendőket másnál is és alperesnél csak üres óráiban végezte ; tekintettel arra, hogy a B. a. szerint részére három havi felmondási idő köttetett ki, az állanó alkalmazás jellegével bir, következésképen felperesnek a felmondási időre esedékes dija a csődtörvény 60. §. I. pontia szerint ez I. osztályba volt sorozandó. — Dtár u. f. XVIII. 57. sz. a. Curia azon állásponton voltr hogy kereskedősegédnek csak az tekintbető, a ki egész tevékenységét egy főnöknek szenteli. Ugyanott 62. sz. a. szintén kimondta a Curia, hogy a törvény alapján felmondási időre csak az a segéd tarthat igényt, a kinek a főnök teljes munkaerejét és munkaidejét igénybe veszir mig ellenesetben az alkalmazott csak akkor követelhet felmondási időre illetményt, ha a felek a felmondási időt szerződésileg megállapították. 75A Btk. 193. §-ába ütköző személyes szabadság elleni vétségnek a súlyos testi sértés bűntettével való összetalálkozása esetében csak a súlyosabb büntetés alá eső súlyos testi sértés bűntettének, vagy pedig, a mennyiben a fenforgó eset elbirálásánál a Btk. 92. §-a is alkalmazást találhat, a súlyos testi sértés vétségének a tényálladéka állapitandó meg s csak az erre meghatározott büntetés kiszabásának van helye. — Btk. 195. §-a. — Ügyészi szabálytalan felebbezés. (1897 november 9. 9705. sz. a.) A m. kir. Curia: Súlyos testi sértés bűntettével, személyes szabadság megsértésének vétségével vádolt Mohutz Mitru s társai elleni bűnügyben itélt : Minthogy a kir. táblai ítélet ellen az annak kihirdetéséről szóló jegyzőkönyvből kitetszően a kir. ügyész, Ballá György vádlott terhére, határozottan csakis a vádlott felmentése miatt felebbezett ; holott a most nevezett vádlott tényleg nem mentetett fel, mert az elsőfokú biróság Ítéletének azt a részét, mely szerint