Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

47 tetésekor a csődhitelezők megkárosítására irányuló szándék megállapithatásainak előfeltétele csak az esetben forogna fent, ha az alapítványnak kielégített követelése nem nyugodnék jogos alapokon. Ez azonban a felebbezési bíróság tényállásában nincs megállapítva, sőt a tényállás szerint a felperes csődtömeg részéről vitássá nem tétetett az, hogy az alapítványnak valamennyi követelése az örökhagyó ellen jogos és lejárt volt. Ily körülmények közt pedig a hitelező alapítványnak kielégittetése által ennek részéről a hagyatéki vagyonból mi sem lett jogtalanul elvonva s az alpereseknek, mint az alapítvány képviselőinek a jogos követelésük kielégítésére szolgáló pénz felvételénél fenforgó rosszhiszemüségökről szó sem lehet. Tévesen merit érvet a felebbezési bíróság ítéletének indokaiban az alpereseknek rosszhiszeműsége mellett a csődnyitási kérelem beadásának elmulasztásából. Ily mulasztás a csődjog szerinti megtámadhatóságnak alapját csupán a csődtörvény 27. §-a értelmében, de ezen §. szerint is csak akkor képezhetné, ha közadós, vagy a hagyaték ellen nyitott csőd esetében a csődtörvény 241. §-a 2-ik bekezdéséhez képest az örökhagyó, kereskedő volt ; a felperes csődtömeg hagyatéka örökhagyójának kereskedői minőségét igazoló ténykörülmények azonban a felebbezési bíróság tényállásában nincsenek megállapítva. E szerint a felperes csődtömeg gondnokának a felebbezési bíróság tényállása szerint arra alapított kereseti joga, a mely szerint az alpereseket a hagyatéki vagyonból még a csőd kiütése előtt hónapokkal kielégített alapítvány részére felvett kereseti összegnek a csődtömeg részére leendő visszatérítésére azért kéri köteleztetni, mert a pénz felvételének cselekménye a csődhitelezők irányában hatálytalan, törvényszerű alappal nem bir. E kereseti jogalapon tehát marasztal tatásának helye nem levén, a 2. r. alperes felülvizsgálati kérelmének hely volt adandó, s ennek következtében a felebbezési bíróságok ítélete nemcsak erre az alperesre, hanem a felülvizsgálattal nem élő 2. r. alperesre nézve is megváltoztatandó s felperes mindkét alperes ellen indított keresetével elutasítandó volt, 3. r. alperes ellenében különösen azért, mert a mindkét alperes ellen a pénz felvételének