Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

7 pótba helyezésére késznek sem nyilatkozott, alperes a G. a. leltár aláírásának megtagadásával a szerződést meg nem sértette, és végül, mert nem tekinthető alperesre terhelő körülménynek az sem, hogy alperes az albérbeadás folytán jelentékeny jövedelmet huz, mert a dolog természete szerint a haszonbérletnek is vagyoni előny szerzése képezi czélját, a mely czél elérésében a fenforgó esetben alperes nem is akadályozható. Mindezen okokból felperes felülvizsgálati kérelme a per főtárgyaira nézve elutasítandó volt. A felebbezési bíróság ítéletét csatlakozási kérelmével alperes is megtámadja. Alperes panasza elsősorban a marasztaltatását tárgyazó intézkedés ellen irányul. Alperes e részben azt vitatja, hogy az illeték egyenértéke, felek között nem képezte szerződési megállapodás tárgyát, arra az állítására bizonyítékul kívánja alkalmazni felperesnek, avagy magának eskü alatt kihallgatását, és utal a becsatolt levelek tartalmára és a kihallgatott Sebő Pál tanúnak vallomását érdekeltség okából aggályosnak tartja. Ezen felül sérelmesnek tartja azt, hogy ő fizetésre is köteleztetett, holott a most XXXI. és XXXII. a becsatolt okiratok tanúsága szerint felperes a letétbe helyezett 12 részletet tényleg felvette a letétből és vissza nem helyezte. Panaszolja végül, hogy az illetékegyenértéknek az ingó törzsvagyonra eső részét mindenesetre tartozatlan fizeti, mert haszonbérletének az a vagyon nem képezi tárgyát. Alperes panasza nem vétethetett figyelembe, mert a sommás eljárás 197. §-a értelmében az alsóbiróságok előtt nem érvényesített tényeket és bizonyítékokat a felülvizsgálati eljárásban csak a törvényben külön megjelölt esetekben lehet felhozni, ez az eset azonban jelenleg fen nem forog és igy alperes az az uj állítása, hogy felperes a letétbe helyezett és keresetbe vett összegeket a per folyamán felvette, védelmére alapul el nem fogadható, továbbá ; mert a felebbezési bíróság a sommás eljárási törvény 95. §-a szerint a feleknek eskü alatt kihallgatására a felek kérelme esetén sem lévén kötelezve, a bíróság nem sértett jogszabályt