Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

A I. A szerződésen alapuló jogviszonyok elbírálásánál, valamint annak meghatározásánál, hogy valamely tény által a szerződés bizonyos pontja megsértetett-e s hogy a sérelem minő következményeket von maga után, rendszerint a szerződésnek megfelelő rendelkezései irányadók. Ennek a jogelvnek alkalmazásából azonban nem folyik az, hogy egyes vitás esetekben a szerződés kitételeinek csakis közönséges szószerinti értelme vétessék tekintetbe, sőt inkább az állandó birói gyakorlat szerint a vitázó felek jogviszonyának elbírálásánál figyelem fordítandó a szerződés egész tartalmára, a felek kifejezett akaratára, a szerződés czéljára, a szerződésből keletkezett mellék-tények és körülményekre is, és pedig akként, hogy a szerződés alkalmazásánál elég tétessék egyrészről az osztó igazság követelményeinek, másrészről a felek egyike vagy másika a méltánytalan zaklatástól megóvassék. (1897 április 2. I. G. 30/1. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmével, ugy alperes csatlakozási kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes a felebbezési biróság ítéletét általánosságban a miatt támadja meg, hogy a biróság a szóban forgó ügyet a fenálló törvény és birói gyakorlat ellenére, nem az e részben irányadóul szolgáló haszonbéri szerződés rendelkezései alapján, hanem részben a biróság által önkényesen felállított elvek, és az alperes részéről felhozott mellékkörülmények tekintetbe vételével bírálta el. Döntvénytár, harmadik folyam. IX. I