Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

XXXII 7. A m. kir. államvasutak oly hatóságnak tekintendő, a melynek megkeresése alapján, a megkeresésben számszerűleg meghatározott összeg erejéig, a nála alkalmazásban levő pénz- és vagyonkezeléssel megbízott hivatalnokok ellen a kért biztosítási végrehajtás az 1881 : LX. tcz. 227. §-a értelmében elrendelendő-— — 321 8. Az 1893: XVIII. tcz. nem tartalmazván kötelező jogszabályt a költség viselését illetőleg oly esetben, midőn mindegyik fél nyertes és vesztes, hanem e részben az intézkedést a bíróság belátására bizván, az Ítéletnek a perköltségben való marasztalásra vonatkozó intézkedését, mint a mely kötelező jogszabályba nem ütközik, felülvizsgálat tárgyává tenni nem lehet — __. — ... --- 322 9. A jegyzőkönyvi tárgyalás a kir. törvényszéki bíró mint telekkönyvi hatóságnál előforduló esetekben, a kir. törvényszéki biró mint kirendelt egyes biró által továbbra is alkalmazandó és a törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál sommás tárgyalásnak helye sem lehet. Az 1881 : LX. tcz. 249. §-a szerint tehát a törvényszéki mint telekkönyvi hatóság által elrendelt zárlat folytán a kinevezett zárgondnok számadására adott észrevételekre ugy az eljárás, mint a felebbvitel tekintetében a rendes eljárás szabályai alkalmazandók, minélfogva a felebbezési határidő 15 napot tesz 323 10. A törvényes zálogjog csakis a lakbértőke és a kamat erejéig áll fen, a költségre ki nem terjed __. ... .... — — --- 324 A kir. törvényszékek felebbviteli tanácsai köréből. 11. A munkabérszerződésnek jogi természetéből következik, hogy a vállalkozó, habár nem teljesített szabályszerűen, mégis az általa teljesített szolgáltatásért, a mennyiben a jogügylet czélzatát részben megvalósította, megfelelő ellenszolgáltatást jogosan követelhet, de nem tarthat igényt a szerződésben kikötött díj egész összegéhez — ... ___ _.. ___ ... ... __. ... 325 12. Ha a kereskedő követelését más kereskedőre ruházta át, az engedményes bizonyára jogosított és a törvény szerint köteles a követelést a maga könyveibe bevezetni és ez a bevezetés a 35. §. 2. pontja szerint való illetékességet meg is állapítja, de pusztán az átruházóval szemben, mint a ki a bevezetés alapjául szolgáló ügyletnél szerződő félként járt el. Az eredeti adósnak jogviszonyán azonban a bevezetés nem változtat, mert közte és az engedményes közt semmiféle jogügylet nem jött létre, a melyet az engedményes könyvt.-ibe be lehetne vezetni ... ... ___ ... ._. ... 327 Minisztertanácsi határozat 329. 1.