Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

139 kezést a bérleti viszonyra nézve a közadós által megkötött szerződés esetén, a mennyiben nem engedi meg a csődtömeg gondnokának a kétoldalú szerződéseknek teljesítése vagy megszüntetése iránt részére a csődtörvény 20. §-a által biztosított jogérvényesithetését. Annak kijelentésével azonban, hogy a közadóssal kötött bérleti és haszonbérleti szerződésnél a csődnek megnyitásával, a közadós helyébe lép a csődtömeg és hogy ha ily szerződést a közadós mint bérbeadó kötött, a szerződésileg kikötött időtartamon változás nem történik, nem módosítja azt a jogviszonyt, a mely a csődtörvény általános rendelkezéseihez képest fenáll a csődtömegnek ügyletei alapján a csődtömeg és a vele szerződési viszonyban levő fél között. Sőt, hogy a haszonbérleti szerződési viszonynak a csődtömeg részéről való folytatása esetén, csakis a csődtömeggel fenálló ügyletről lehet szó, kitűnik épen a csődtörvény 48. §-ának 2. pontjából, a mely szerint a tömeg tartozásainak meghatározásánál kifejezetten hivatkozás történik a csődtörvény 22. §-ára. Ezek szerint a bérlőnek a közadóssal kötött haszonbérleti szerződése alapján a csőd tartama alatt lejárt bérrészletre vonatkozóan fenálló tartozása olyannak lévén tekintendő, a melylyel a csődtömegnek már a csődnyitás után lett adósa, a felebbezési bíróság a csődtörvény 39. §. 1. pontjának helyes alkalmazásával mondotta ki, hogy a felperesnek ily tartalmú követeléseivel szemben az alperes beszámítási jogot nem érvényesíthet. Megtámadja még az alperes a felebbezési bíróságnak ítéletét eljárási szabálynak megsértése miatt is, mert panasza szerint a felebbezési bíróság figyelmen kívül hagyván azt, hogy az alperesnek az az előadása, hogy már az örökhagyóval oly megállapodása volt, hogy az ennek nyújtott kölcsönösszeget a lejárandó bérrészlet tartozásába beszámíthatja, a per egyéb adataival támogatva van, mégis mellőzte az alperes részéről ennek bebizonyítása végett ajánlatba hozott saját eskü alatti kihallgattatását. Ez a panasz is alaptalan, mert eltekintve attól, hogy a sommás eljárás 96. §. 2-dik bekezdése szerint a bíróság a per összes anyagának szabad mérlegelése után a sommás eljárás 64. §-a alapján meggyőződése szerint bírálja meg azt, hogy forognak-e fen oly támogató adatok a bizonyító fél előadásának valósága