Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

137 pitott panasza, hogy a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta a csődtörvénynek a beszámításra vonatkozó jogszabályát akkor, a midőn nem adott helyet az alperes részéről a felperes csődtömeg által ellenében érvényesített kereseti követeléssel szemben a vagyonbukott hagyatékának örökhagyója ellen fenálló váltókövetelése beszámithatására irányuló kifogásának, — alaptalan. A felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint nem vitás a felek között, hogy az alperesnek az örökhagyó Odescalchy Gyula herczeg elleni váltókövetelése az utóbbinak hagyatékára elrendelt a csőd megnyitása előtti időtől származik és hogy az a csődnyitás után járt le. Vitás csak az, hogy a felperes csődtömegnek az a követelése, a melyet az alperes ellen, ennek az örökhagyóval a csőd megnyitása utáni időtartamra is kiterjedő hatálylyal megkötött haszonbérleti szerződése alapján, a csődnek tartama alatt esedékes bérrészlet iránt érvényesített, az alperesnek a csődnyitás utáni időből származó oly tartozását képezi-e a melyre nézve a beszámításhoz való jog a csődtörvény 39. §-a 1. pontja szerint ki van zárva? Az alperesnek panasza szerint a csőd tartama alatt lejárt haszonbér-részlet-összegre nézve ő azért nem válhatott a csődtömegnek adósává, mert jogügyletet a csődtömeggel nem kötött, hanem fizetési kötelessége a csődtömeg irányában is az örökhagyóval még a csődmegnyitás előtt létesített jogügyletből ered és csakis az esedékességnek időpontja következett be a csődnyitás után s mert a csődtörvény 22. §-a rendelkezéséhez képest, a közadóssal mint bérbeadóval megkötött haszonbérleti szerződési viszonyon a csődnyitás által változás be nem áll, csupán a csődtömeg lép be a szerződésbe a közadós helyett. E szerint arról sem lehet szó, hogy a csőd tartama alatt lejárt bér ellenében a csődtömegtől nyerte volna az ellenszolgáltatást. Ez az érvelés azonban tarthatatlan és ellentétben áll a csődtörvénynek rendelkezéseivel. A csődtörvény 1. §-a szerint a csődnyitásnak hatálya kiterjed, a közadósnak végrehajtás alá vonható összes vagyonára, melyet ez a csődnyitás idejekor bir, és melyhez a csőd tartama alatt jut. E szerint a csődhitelezőknek a csődvagyonból való aránylagos kielégítési joguk már a csődnek megnyitásával áll elő.