Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

J34 bíróság illetékességét nem volt jogosítva kikötni ; ugyanazért és minthogy alperes személyesen vagy czégvezetője utján az eljáró biróság illetékességének magát alá nem vetette (1881 : LTX. tcz. 94. §.), az eljáró biróság az 1881 : LIX. tcz. 96. §. a) pontjába ütköző alaki sérelmet követett el az által, hogy illetékességét megállapítva, a per érdemében tárgyalt és ítéletet hozott. A kifejtettek alapján az ítélet az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíttetett (1897 február 24. 330/97. sz. a.) A kir. Curia végzett: A felfolyamodásnak hely nem adatik. Indokok: Igaz ugyan, hogy a kereskedelmi meghatalmazottak, a mennyiben valamely ügylet megkötésére jogositvák, az ügylet összes feltételeinek megállapítására felhatalmazottaknak tekintendők, a mennyiben azok oly kikötéseket nem tartalmaznak, a melyek a kérdéses üzlet rendes és szokásos folytatásával össze nem egyeztethetők ; nincs tehát kizárva, hogy a kereskedelmi törvény 43. §-ában körülirt hatáskörben eljárva az üzleti gyakorlathoz képest külön felhatalmazás nélkül arra is jogosítottaknak tartassanak, hogy a fenforgó ügyletből felmerülhető vitás kérdések elbírálására a kivételes (áru- és értéktőzsde választott bírósága) biróság illetékességét is kiköthessék, illetve annak magukat ügyfelüket kötelezőleg alávethessék ; tekintve azonban, hogy az, váljon a kereskedelmi meghatalmazott a kereskedelmi törvény 43. §-ában körülirt hatáskört betartotta-e, a dolog természete szerint esetről-esetre vizsgálandó, a most elbírált esetben pedig, — a mint ezt a másodfokú biróság indokaiban helyesen kifejtette, — az A. a. szerződés egyes pontjai, a szóban forgó ügylet körében szokásos ügyletek keretén nemcsak tulmennek, hanem a szokottól eltérő kivételes kikötéseket tartalmaznak, a melyeknek megtételére alperesnek kereskedelmi meghatalmazottja semmiképen sem volt jogosítottnak tekinthető : nyilvánvaló, hogy a tőzsdebirósági eljárás kikötése, illetve az annak alávetés sem bir alperest kötelező joghatálylyal. = A jelen eset ismét érdekesen bizonyítja, hogy mennyire nem lehet teljesen az illetékesség alaki kérdését az érdembeli elintézéstől különválasztani. A tőzsdebiróság a kereskedelmi