Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)
"3* ki illetékesnek, ez az eset azonban jelen pernél fen nem forog. A fenálló jogszabályok szerint a gyermek vagyontalan és munkaképtelen szülőjét eltartani köteles, a felebbezési bíróság tehát jogszabályt nem sértett az alperes tartási kötelezettségének megállapításánál. Ezeknél fogva még ha eltekinteni lehetne is attól, hogy maga alperes arra ajánlkozott, hogy anyjának, felperesnek a tartást természetben kívánja kiszolgáltatni, a dolog természeténél fogva a természetben való eltartás csak egy helyütt, a tartásra kötelezett gyermekek valamelyikénél teljesíthető, minthogy pedig felperesnek az alperesen kívül létező másik gyermeke külföldön tartózkodik, a természetben való eltartásra csakis alperes volt kötelezhető. E tekintetben tehát a felebbezési bíróság jogszabálysértést nem követett el, valamint helyes a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése is, hogy a természetben való eltartás módozatának választása esetére fenhagyatott alperesnek az a joga, hogy a szintén tartásra kötelezett testvértől megtérítést követelhessen. Áttérve a felebbezési bíróság ítéletének arra a megtámadott rendelkezésére, hogy a tartásnak természetben való ki nem szolgáltatása esetén alperes tartásdíj fizetésére köteleztetett, alaptalan alperesnek a tartásdíj összege elleni panasza, mert az, hogy mily viszonyokhoz képest, mely tartásdíj elegendő, ténykérdést képez, mely a felülvizsgálat körébe csak az esetben vonható, ha az valamely jogszabály megsértésével állapíttatott meg, ily szabálysértés pedig nem panaszoltatott. A mi pedig azt a panaszt illeti, hogy a szakértők által szükségesnek talált 25 frt tartásdíjból alperest csak egy harmadrész terhelhetné és hogy a készpénzben megítélt tartásdíjra nézve ki nem mondatott, hogy alperest az aránylagos megtérítés iránti követelési jog megilleti, erre nézve a felebbezési bíróság tényállása szerint már tekintetbe vette, hogy alperesen kívül még egy eltartásra kötelezett gyermek létezik s elfogadván az elsőbiróság ítélete indokait, erre való tekintettel állapította meg a tartásdíj összegét 15 frtban, melyre nézve ítéletében világosan kimondotta, hogy az kizárólag alperest terheli, tehát őt arra nézve a megtérítés követelése iránt jog nem illethetvén, ez irányban az ítéletnek rendelkezni nem kellett. 9*