Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

93 kötése után okvetlen bekövetkezend és ennek daczára az adás­vételi szerződésben kifejezetten nem intézkedtek arról, hogy a kisajátítási járulék alperes által lesz viselendő, csupán alperesnek az A. a. szerződésben általánosságban felvett szavatossági kötele­zettsége alapján nem jogositvák a kereseti összegnek visszatérí­tését alperestől követelni, a miért is az elsőbirósági ítélet meg­változtatásával keresetükkel elutasitandók voltak. A m. kir. Curia itélt: A másodbiróság ítélete helyben­hagyatik. Indokok; Az 1871. évi XLVII. tcz. 7. §-a értelmében az ezen törvényczikkben említett s létesítendőnek kimondott körút egyes szakaszainak illetve kiágazásának teljes kisajátítása után a körút mindkét oldalának mentében homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai az illető szakasz kisajátítási költségeihez V4 rész­ben kötelesek járulni s ezen kisajátítási járulék az 1884. évi XVIII, tcz. 3. §-a értelmében akkor válik esedékessé, a mikor az illető szakasz elkészül és a forgalomnak átadatik s ezen szakasz szerint is azt a házak és telkek tulajdonosai kötelesek fizetni. A törvény ezen intézkedéséből nyilvánvaló, hogy a kisajátí­tási járulék a teljes kisajátítás, illetve az illető szakasznak teljes elkészülte és a forgalomba átadása előtt, a meddig az követelhető^ illetve kifizethető nem volt, terhet nem képezett, hanem csak ezután lett és pedig a tulajdonosok terhévé. Amennyiben pedig a per adatai, jelesül pedig az ellenirathoz 1. sz. a. csatolt hírlapi hirdetmény szerint a Lipót-körutnak teljes kisajátítása, illetve elkészülte és a forgalomnak átadása csak 1891. évben történt meg, kétségtelen, hogy a kereset tárgyát képező kisajátítási járu­lék az A. a. adásvételi szerződés létrejöttekor, vagyis 1888-ban még terhet nem képezett, következőleg az nem vonható azon terhek közé, melyekre nézve az A. a. szerződés 6. pontjában szavatosságot vállalt, ezen pont alapján tehát annak kifizetését fel­pereseknek alperestől követelni joguk nincs. A kérdéses kisajátítási járulék fizetésének terhe a fentidézett törvényszakasz értelmében a felperesekre hárulván, a mennyiben ezzel szemben azon teher viselése alól felperesek mentesülni akartak, annak az A. a. szerződésben határozott kifejezést kellett volna adniok, ez azonban meg nem történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom