Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

93 kötése után okvetlen bekövetkezend és ennek daczára az adásvételi szerződésben kifejezetten nem intézkedtek arról, hogy a kisajátítási járulék alperes által lesz viselendő, csupán alperesnek az A. a. szerződésben általánosságban felvett szavatossági kötelezettsége alapján nem jogositvák a kereseti összegnek visszatérítését alperestől követelni, a miért is az elsőbirósági ítélet megváltoztatásával keresetükkel elutasitandók voltak. A m. kir. Curia itélt: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok; Az 1871. évi XLVII. tcz. 7. §-a értelmében az ezen törvényczikkben említett s létesítendőnek kimondott körút egyes szakaszainak illetve kiágazásának teljes kisajátítása után a körút mindkét oldalának mentében homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai az illető szakasz kisajátítási költségeihez V4 részben kötelesek járulni s ezen kisajátítási járulék az 1884. évi XVIII, tcz. 3. §-a értelmében akkor válik esedékessé, a mikor az illető szakasz elkészül és a forgalomnak átadatik s ezen szakasz szerint is azt a házak és telkek tulajdonosai kötelesek fizetni. A törvény ezen intézkedéséből nyilvánvaló, hogy a kisajátítási járulék a teljes kisajátítás, illetve az illető szakasznak teljes elkészülte és a forgalomba átadása előtt, a meddig az követelhető^ illetve kifizethető nem volt, terhet nem képezett, hanem csak ezután lett és pedig a tulajdonosok terhévé. Amennyiben pedig a per adatai, jelesül pedig az ellenirathoz 1. sz. a. csatolt hírlapi hirdetmény szerint a Lipót-körutnak teljes kisajátítása, illetve elkészülte és a forgalomnak átadása csak 1891. évben történt meg, kétségtelen, hogy a kereset tárgyát képező kisajátítási járulék az A. a. adásvételi szerződés létrejöttekor, vagyis 1888-ban még terhet nem képezett, következőleg az nem vonható azon terhek közé, melyekre nézve az A. a. szerződés 6. pontjában szavatosságot vállalt, ezen pont alapján tehát annak kifizetését felpereseknek alperestől követelni joguk nincs. A kérdéses kisajátítási járulék fizetésének terhe a fentidézett törvényszakasz értelmében a felperesekre hárulván, a mennyiben ezzel szemben azon teher viselése alól felperesek mentesülni akartak, annak az A. a. szerződésben határozott kifejezést kellett volna adniok, ez azonban meg nem történt.