Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)
84 vádlott 1890 márczius hóban Budapest főváros polgármesteréhez azon jelentést tette, hogy ő 1890 márczius i-én egy havonként kétszer, magyar és német nyelven megjelenő kereskedelmi lapot indított meg. A polgármester 1890 márczius 6-án 3981. eln. sz. a. ezen bejelentést sajtórendőri szempontból tudomásul vette, utasitván a bejelentőt a köteles lappéldányok pontos beküldésére és a lap kiadásában történendő változások bejelentésére. Knotz Gyula vádlott 1890 márczius i-én csakugyan kiadta a «Hitelezők Közlönyé»-nek 1. számát, melynek programmjában határozottan az áll : a lapnak kitűzött főczélja a nemfizető adósokat tartozásuk fizetésére levélileg felszóllitani s ha ez eredményre nem vezetne, akkor az illető adós nevét a lapban közzétenni. A lappéldányhoz az intő levél mintája is mellékeltetett, mely szerint az adós azzal fenyegettetik, hogy ha adósságát meghatározott idő alatt a hitelezőnek nem küldi meg, neve, állása, czime, hogy miért, és mióta tartozik, a lapban közöltetni fog s hozzá teszi, hogy az nem lehet közömbös az adósra nézve, hogy neve azok között felsoroltassék, a kik rossz fizetők. Ezen programm minden egyes kiadott lappéldányban valamelyes formában bentfoglaltatott. Kétségtelen tehát, de különben is Knotz Gyula és Dzurányi Albert vádlottak egybehangzó vallomása által bizonyítottnak veendő, hogy Rónai Nándor és a többi, az ítélet rendelkező részében névszerint megnevezett vádlottak, mint előfizetők tudták, hogy Knotz Gyula vádlott milyen tartalmú levelet fog az adóshoz küldeni, ők tehát az adós nevének közlésével, tudva a czélba vett cselekmény mikénti véghezvitelét, szándékosan előmozditották a vádbeli cselekmény elkövetését s ezen tevékenységük megállapítván a Btk. 69. §. 2. pontjában meghatározott bünrészességet : mindkét alsófoku biróság ítéletének megváltoztatásával Rónai Nándor és a többi vádlottak a Knotz Gyula vádlott által elkövetett a Btk. 351. §-ában meghatározott zsarolás vétségében, mint a Btk. 69. §. 2. pontja szerinti bűnsegédek bűnösöknek voltak nyilvánitandók. Figyelembe vehető nem volt ezen vádlottaknak az a védekezése, hogy ők nem tudták, miszerint törvénybe ütköző cselekményt követnek el, miután a lap megjelenése hatóságilag enge-